Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-13
21 fejtette ki véleményét. Azonban az MKP járási elnöksége többségi szavazattal végül elutasította a titkos szav azás lehetőségét, és ragaszkodott a „kettős jelöléshez”, Bugárt és Csákyt is jelölte az elnöki posztra. A furcsa eljárás ellenére Bugár üdvözölte, hogy akadhat kihívója. „Én úgy érzem, nagyon fontos döntés, hogy nem csak egy elnökjelölt lesz. Ez egy nagy on fontos időszak, a legjobb lehetőséget kell megkapnia a szlovákiai felvidéki magyarságnak. Csáky Pál a konferencián azt mondta: „Tudomásul veszem, hogy elhangzott itt a nevem, és nem utasítom vissza.” Az MKP jelenlegi alelnöke korábban többször leszöge zte, nem kíván indulni az elnöki posztért, de ha jelölik, elgondolkozik a felkérésen. Ugyanakkor az sem titok, hogy a pártelnökség helyett az EPképviselőséget fontolgatja, kijelentette, hogy 2009ben szeretne elindulni az európai parlamenti választásokon. (szaz, ú) vissza Duray nem von párhuzamot a koszovói albán autonómiatörekvések és a szlovákiai magyarok helyzete között − „Nem beszélünk az autonómiáról” Új Szó 2007.03.12. Azt állítja, a pártelnöki posztra nincs saját jelöltje, de szerinte Csáky Pál megfelelően tudná ellátni ezt a funkciót. „Intelligens ember, átlátja a helyzetet, megfelelő gyakorlattal rendelkezik, miért ne lenne jó elnök?” – kérdezte az MKP ügyvezető alelnöke a JOJ televízió tegnapi vitaműsorában. Sz erinte az MKP eddigi politikai tevékenységének egyik legnagyobb hibája az, hogy az alkotmány legutóbbi nagy módosítása alkalmával nem sikerült törvénybe foglalni a kisebbségi autonómiát. „A párt elnöksége arra a megállapításra jutott, hogy az autonómia erő ltetésével akadályoztuk volna az alkotmány módosításának elfogadását, mely fontos volt az ország uniós csatlakozása szempontjából” – magyarázta Duray. Továbbra is úgy véli, hogy az autonómiára szükség van, pontos meghatározásáról azonban szakmai vitát kell ene nyitni hazai és külföldi szakemberek részvételével. „Az önkormányzati rendszert szimmetrikussá kellene tenni, melynek keretén belül külön törvények szabályoznák a nemzetiségek viszonyát” – jelentette ki az MKP alelnöke. Szerinte erre azért lenne szüksé g, mert a mai közigazgatási rendszerben nem lehet megoldani az egyes területi egységek sajátos problémáit. Hozzátette, az MKPn belül az utóbbi tíz évben nem folyt vita az autonómiáról. „Csak a kisebbségi önkormányzatról beszélgettünk” – mondta az alelnök. Azt sem tudta megmondani, hogy a párton belül mekkora a támogatottsága az autonómia létrehozásának, és azt sem, hogy a párttagok többsége milyen autonómiát tartana elfogadhatónak. „Ezt szakmai kérdésnek tartom, melyről vitát kell indítani” - mondta Duray. Úgy véli, hogy az autonómia pontos formájának meghatározása során minden működőképes európai példát figyelembe kell venni. A délszláv válság okának is azt tartja, hogy az 1990es évek elején a Milosevicsrendszer megszüntette Koszovó és Vajdaság autonómiá ját. Nem akar azonban párhuzamot vonni a szerbiai albán és a szlovákiai magyar kisebbség jelenlegi helyzete között. „Az Ahtisaariterv a jelenlegi szerbiai problémák megoldását szolgálja” – fejtette ki az MKP alelnöke. Óvatosan nyilatkozott a Szlovák Nem zeti Pártról. A műsorvezetőnek arra a kérdésére, hogy fasiszta pártnak tartjae az SNSt, és szerinte annak elnöke, Ján Slota fasisztae, ahogyan azt egy magyar rádióállomásnak korábban kijelentette, kitérő választ adott. „Az SNS az utóbbi időben szalonkép esebben nyilvánul meg, ez vonatkozik az elnökére is, feltehetően a koalíció szilárd tagjai szeretnének maradni” - jelentette ki Duray. Ez szerinte annak köszönhető, hogy a koalíciós pártok javítani akarják kapcsolataikat külfölddel. Nem tartja magát Ján Sl ota magyar megfelelőjének. „Nincsenek drága autóim, sem repülőgépeim, villáim és házaim sem állnak az Adria partján, és eddig még senkit sem sértegettem” – magyarázta a különbségeket Duray. (lpj) vissza Őszre halasztották a z EPválasztásokat Új Magyar Szó 2007. március 13. Szerzők: Gujdár Gabriella, Cseke Péter Az európai parlamenti választások elhalasztásáról döntött tegnapi rendkívüli ülésén a kormány, az erre vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet azonban a két illetékes demokrata párti miniszter – Vasile Blaga, a belügyi és Monica Macovei, az igazságügyi tárca vezetője – nem írta alá. Az európai parlamenti választások elhalasztásáról döntött tegnapi rendkívüli ülésén a kormány, az erre vonatkozó sürgősségi kormányrendel etet azonban a két illetékes demokrata párti miniszter – Vasile Blaga, a belügyi és Monica Macovei, az igazságügyi tárca vezetője – nem írta alá. Ezt Emil Boc PDelnök jelentette be tegnap,
