Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-13
15 De mi ért volna anakronisztikus ugyanezt a mondatot hangoztatnia egy kárpátaljai ruszin értelmiséginek? Végre Kárpátalján is eleget tettek a ruszin lelkek régi vágyának: a kilencvenfős Kárpátaljai Megyei Tanács március 7én hetvenegy igen, két nem szavazattal és két tartózkodással – a többiek nem voltak jelen – önálló nemzetiségnek ismerte el a ruszint. A testület határozata szerint a döntés összukrajnai elfogadtatásáért a Legfelsőbb Tanácshoz kell fordulni. A megyei tanács a jövőben a kárpátaljai nemzetiségek finanszírozásáról hozott döntéseiben figyelembe veszi a ruszinok nyelvi, oktatási és kulturális igényeit, hagyományaik őrzésének és ápolásának támogatási költségeit. A ruszin népesség A világban másfél millióra becsült ruszinság életében az Ungváron s zületett döntés kétségkívül történelmi jelentőségű. A kétszázezres északamerikai, a tizenötezres ausztráliai folyamatosan, a százhúszezres szlovákiai, a százezres lengyelországi, a hatvanezres szerbiai (délvidéki) ruszin közösségek többékevésbé még a szo vjet csatlós időkben is megvallhatták identitásukat. 1993ban hazánkban a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény a ruszinokat a tizenhárom elismert nemzetiség közé sorolta. 2001ben például 1098 magyar állampolgár vallotta magát ruszin nemze tiségűnek Szubjektív gátak A ruszin nemzetiség elismertetése éppen e nép fő szállásterületén, ősi földjén, Kárpátalján ütközött mindeddig adminisztratív nehézségekbe. A népcsoport S. Benedek András művelődéstörténész meghatározása szerint mintegy tucat nyi etnikum ötvözetéből a Kárpátmedencei etnikai olvasztótégelyben, a keleti és a nyugati szlávok érintkezési övezetében kialakuló középszláv népesség. A ruszinság politikai és társadalmi szervezetlenségének és az erős kormányzati ellenpropagandának tudha tó be, hogy az 1,2 millió összlakosságú Kárpátalján a 2001es népszámlálás során csupán tízezren vallották magukat ruszinnak. Az ungvári Duhnovics Társaság szerint a kárpátaljai ruszinok száma több százezer. A szervezettségi hiányosságokat, a belharcokat , az állami ellenállást is idesorolva a ruszinok az 1991től független országnak számító Ukrajnában sokat tettek önazonosságuk elismertetéséért. Tevékenységük különösen az utóbbi esztendőkben erősödött fel. 2005ben Munkácson megalakították a Kárpátaljai R uszin Néptanácsot. Ungváron oroszországi, csehországi, szlovákiai és lengyelországi meghívottakkal Karpatszka Rusz – szellemiség és kultúra címmel rendeztek nemzetközi konferenciát. Önálló nemzetiségként való elismerésüket követelték Ukrajna vezetőitől. Az ügyet a nemzetiségek és a migráció ügyeivel foglalkozó állami bizottság igyekezett elmaszatolni. Állásfoglalása szerint ez a lépés a hatályos jogszabályok szerint az alkotmányba ütközik, egyébként pedig a közigazgatásban nem találják azt a hivatalt, ame lynek a hatáskörébe tartozik a nemzetiségek elismerése. A ruszin érdekvédelmi szervezetek ezért fordultak a megyei tanácshoz. Objektív akadályok Miért nem voltak hajlandók Ukrajnában elismerni egy olyan szláv identitást, amelyet az ország határain kívü l ma már sehol sem korlátoznak? A probléma túlmutat Kárpátalja közigazgatási határain, és az egymástól erősen eltérő történelmi, nyelvi, vallási, mentális "vonzáskörzeti" jegyeket mutató régiókból összeálló Ukrajna gondja. Egy olyan országé, amely födera lizálás helyett ma a hellyelközzel erőszakosnak tekinthető központi ukránosításban látja egyik fő politikai célját, a "területi egység" megtartását. A mai ukrán nemzetképbe ezért nem fér bele a Kárpátok folyóvölgyeitől a beregi és az ungi Tiszahátig ter jedő területen élő szlávok "különössége". Kijevben az identitáskeresést ma hajlamosak elszakadási törekvésnek tekinteni. vissza