Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-12
36 továbbiakban nem kíván részt venni – olvasható az országgyűlési kabinetiroda közleményében, hangsúlyozva, a kialakult helyzetnek és vitának a parlament elnöke sem kezdeményezője, se m ösztönzője nem volt. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a Fidesz és a KDNP képviseltetie magát a zászlófelvonáson. Korábban Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője Fodor Gábor (SZDSZ) kezdeményezésére kifejtette: az állami lobogó felvonása lehet egy olyan ünnepség, ahol az ellenzéki párt is megjelenik, és közösen emlékezik a miniszterelnökkel. A képviselő akkor jelezte, a kérdésben a párt elnöksége dönt. Úgy tudjuk, a KDNP és a Fidesz elnöksége is a mai napon döntheti el: Sólyom példáját követve távol tartjáke magukat a kordonokkal elzárt Kossuth téren való kínos ünnepléstől. vissza Lesze egységes európai történelemkönyv? - A románok és a szlovákok nem kérnek a közös múltértelmezésből · NyugatEurópában sem egyértelmű a német ötlet fogadtatása Magyar Nemzet 2007. március 12. Európaszerte nagy felzúdulást keltett a közös iskolai történelemkönyv ötlete. A német oktatási miniszter kezdeményezését az érintettek általában elvetélt ötletnek tartják, igaz, egyúttal elismer ik annak humanizmusát és jó szándékát. Egységes vélemény megformálására így aligha van esély, hiszen még NyugatEurópa sem ért egyet a múltban, nem beszélve hányatott történelmű térségünkről. Saját bevallása szerint Annette Schavan a kontinens népeinek kö lcsönös megértését kívánta erősíteni a közös történelemkönyvvel. Az ügyben Angela Merkel kancellár is megszólalt, szerinte az efféle lépések egymáshoz közelítik kontinensünk polgárait. Berlin már gyűjtött kedvező tapasztalatokat a nemzeti határokon átívelő történelmi oktatásban, hiszen háromesztendős előkészítés után tavaly megjelent az Európa és a világ 1945 óta címet viselő német – francia történelemkönyv. A két ország kulturális kapcsolatainak ápolásával megbízott politikus, Peter Müller (CDU), a Saarvidé k tartományi miniszterelnöke utalt arra, hogy a könyv kizárólag a történelmi eseményeket eleveníti fel, és nem azok politikai hatását, befolyását értékeli. „Németország és Franciaország évszázadok óta sorsközösséget alkotott, és az Európáért vállalt felelő sségvállalás jegyében hivatott arra, hogy együttesen foglalkozzon történelmével” – hangoztatta. A német oktatási minisztériumban meglepetést okozott az ügy keltette élénk nemzetközi visszhang. Mint kiderült, az Annette Schavan kezdeményezésére érkezett rea kciók azon a téves meggyőződésen alapultak, hogy a kereszténydemokrata politikus határozott elképzelésekkel lépett Brüsszelben az EU oktatási miniszterei elé, holott mindössze ötletként terjesztette elő a könyv lehetőségét. NagyBritanniában nem vert hull ámokat a javaslat, de ami kevés reakció egyáltalán tapasztalható, az egyöntetűen ellenséges. Az ötletet máris elvetné a konzervatív ellenzék, de számos magánszemély is. Angliában sem a történelem, sem más tantárgyak oktatása nem annyira központosított, min t más európai oktatási rendszerekben. A Blairkormány igyekszik harmonizálni az országos tananyagot különböző tárgyakban és szinteken, de egyelőre nem sok sikerrel. Sem középiskolai, sem felsőoktatási fokon nincs előírt vagy jóváhagyott tankönyv. A brit tö rténelemtanárok álláspontja az, hogy az egyetemes európai történelemkönyv kizárólag évszámokra, nevekre, eseményekre szorítkozzék. Miután pedig a történelmi igazság megfoghatatlan, csak a egyes mozzanatokról, szereplőkről, folyamatokról alkotott vélemények ből kellene a tanulónak levonniuk a maguk következtetéseit, és a vizsgákon ezeket védenék meg az olvasottakból merítettek alapján. A konzervatív ellenzék sosem lelkesedett az európai integrációért, nem csoda, hogy Graham Brady képviselő, az uniós ügyek árn yékminisztere a közoktatási integráció alattomos térhódítási szándékát látja a javaslatban. „A történelemoktatás nemzeti fontosságú, nem lehet külföldiekre bízni”. Ennél sokkal messzebb megy Nigel Farage, az EUval való szakítást követelő parányi Brit Függ etlenségi Párt vezetője, aki egyenesen uniós ráerőszakolásról beszél. Ennél is érzelmesebb dühkitörések olvashatók az interneten magánszemélyektől. Egyikük szerint éppen ez a sors várt volna Európára Hitler győzelme esetén. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a briteket megrázta, vagy különösebben érdekelte volna Annette Schavan elképzelése. Az ügynek hazai vonatkozása is van, hiszen Magyarország már korábban felvetette a közös magyar – román történelemkönyv kidolgozását. Erről Gyurcsány Ferenc nyilatkozot t tavaly novemberben, az együttes román – magyar kormányülés után. Miközben a projekt a világpremiernek számító francia – német közös történelemkönyvön alapszik, az érdemi munka egyelőre nem kezdődött el, noha arról legutóbb a Magyar Tudományos Akadémia és a román akadémia vezetőinek januári tanácskozásán is szó esett. A közös történelemkönyv ötletét már az együttes kormányülés idején beárnyékolta Mihail Hardau román oktatásügyi miniszter nyilatkozata. A tárcavezető elmondta, 2007. január elsejétől megszűnnek ugyan a két országot elválasztó földrajzi határok, ám szerinte a mentális korlátok továbbra is elválasztanak bennünket. Hardau azt hozta fel negatív
