Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-01
23 :: A határon túli magyar szervezetek vezetőivel folytat megbeszélést az RMDSZk ongresszus előestéjén Markó Béla szövetségi elnök. A csütörtökön, az aradi Central szállodában, este 19 órakor tartandó kötetlen beszélgetésen többek között jelen lesz Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetője, Komlóssy József, az Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság elnöke, valamint Jakab Sándor és Kell József, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövets égének, illetve a Magyar Egyesületek Szövetségének alelnökei is. Az RMDSZ kongresszusára érkező magyar politikusok a határon túli magyar közösségek helyzetéről, valamint az együttműködés további lehetőségeiről tárgyalnak. viss za „Visszhangos” magyar szolidaritás - Az EUn kívüli magyarok támogatásáról cikkezik a határon túli sajtó Új Magyar Szó 2007. március 1. A határon túli magyar szervezetek szolidaritását emelték ki a környező országokban megjelenő lapok a Szülőföld A lap Regionális Egyeztető Fórumának megalakulása kapcsán. A határon túli magyar szervezetek szolidaritását emelték ki a környező országokban megjelenő lapok a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórumának megalakulása kapcsán. „Magyarmagyar szolidaritás”, „Előnyben a nem európai uniós magyar kisebbség” – ilyen címekkel számoltak be az újságok arról, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) helyét átvevő testület első ülésén az uniós tagországok magyar szervezeteinek vezetői lemondtak a támogatások egy rész éről a közösségen kívül rekedt nemzettársaik javára. „Pozitívnak tartom, hogy a kárpátaljai és a vajdasági magyarság megkülönböztetett figyelemben részesül” – idézi a Vajdasági Magyarok Szövetségének (VMSZ) elnökét a Magyar Szó. A Szerbiában megjelenő la pnak nyilatkozva Kasza József ugyanakkor kijelentette: ebben a pillanatban még nem lehet eldönteni, hogy elégedettek lehetneke a megállapodások eredményeivel. „A szükségletek persze sokkal nagyobbak, mint a rendelkezésre álló támogatási összegek, de figye lembe kell venni, hogy az anyaországban is megszorítások vannak” – tette hozzá. A pozsonyi Új Szó is azt emelte ki, hogy a REF az Európai Unió területén kívül élő magyarok támogatását tekintette elsődlegesnek, azonban a lap hozzáteszi, hogy az abszolút szá mokat tekintve a legtöbb pénzre az erdélyi magyarok számíthatnak. :: Jó elvek alakultak ki a Szülőföld Alappal kapcsolatban, és ilyen szempontból a meghozott döntés rendben van – nyilatkozta tegnap Markó Béla a MÁÉRT örökébe lépő Regionális Egyeztető Fóru m (REF) alakuló ülése kapcsán. Az RMDSZ elnöke kitért arra, hogy a támogatási alapok elosztásánál megállapodtak abban, hogy az EUn egyelőre kívül maradt magyar közösségek a százalékarányoknál nagyobb összeget kapjanak. „Nekik nagyobb szükségük van a támog atásra” – fűzte hozzá Markó. A támogatási prioritások kapcsán elmondta: minden közösség az anyanyelvi oktatást és az oktatási törvények támogatását jelölte meg elsőként. „Erdély esetében mi kiemeltük a szórvány támogatásának fontosságát, az oktatáson belül pedig a felsőoktatás elsődlegességét. Az elkövetkező időszak nagy kihívása, hogy versenyképessé tegyük az erdélyi magyarságot az EUban. Azt is nagy eredménynek tartom, hogy a Szülőföld Alap tíz százaléka kis pályázatokra, rendezvények, évfordulók megszer vezésére, falumonográfiák kiadására, különböző alkalmi programokra, emléktáblákra fordítható” – nyilatkozta az RMDSZ elnöke, hozzáfűzve – „meglátjuk, mennyi lesz a pénz a valóságban”. Markó „nagy pénznek” nevezte a több mint kétmilliárd forintnyi előirányz ott összeget, úgy vélte azonban, hogy kevés lesz, ha a tárcáknál nem marad pénz határon túli célokra. vissza Románromán Új Magyar Szó 2007. március 1. Szerző: Horváth Andor Szerencsésebbek nálunk, mivel önálló államban é lnek, de ebben a szerencsében nem telik igazán örömük. Néhány jászvásári polgár létrehozta a Romániai Moldovánok Közösségét. Mindjárt át is rándultak a hírrel Kisinyovba, ahol rögtön felkapták a gondolatot, hogy Romániában a moldovánok külön etnikai kiseb bségnek tekintendők.
