Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-12
19 Harminchat ajánlást tesz most elkészü lt jelentésében az a független nemzetközi szakértői bizottság, amely a román és a magyar környezetvédelmi minisztérium megállapodása alapján jött létre, azzal a feladattal, hogy felülbírálja a verespataki aranybánya beruházóinak környezeti hatástanulmányát . A hattagú bizottságban magyar részről Földessy János, a miskolci egyetem tanára és Kisgyörgy Sándor, a Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. munkatársa volt jelen, továbbá Karl Kast, a badenwürttembergi mérnöki kamara tagja, Philip Peck, a Lundi Egyetem professzora, a román felet pedig Ioan Bica, a bukaresti Műszaki Építészeti Egyetem, illetve Eugeniu Luca, a Bukaresti Egyetem tanára képviseli. A 4600 oldalas dokumentum áttanulmányozása során a szakértők 12 kényes pontot találtak az aranybánya megnyitá sára készülő Rosia Montana Gold Corporationban nyolcvanszázalékos tulajdonrésszel bíró kanadai Gabriel Resources cég környezeti hatástanulmányában. A független bizottságot elsősorban a beindítandó aranykitermelés határon átnyúló hatásai érdekelték. Ennek k apcsán aggodalommal állapították meg, hogy a tanulmány csupán plusz öt Celsiusfok fölötti hőmérsékleti viszonyok között elemzi a ciánvegyületek elbomlási folyamatát, és nem foglalkozik azzal, mi történik ezzel az emberre és a környezetre egyaránt mérgező anyaggal alacsonyabb hőmérsékleten, így például télen. Hasonlóképpen nem tisztázott az a kérdés sem, mennyire állnak majd ellen a Verespatakon és környékén nem ritka keményebb fagyoknak a ciánvegyületet és a zagyot az ülepítőbe juttató csővezetékek. A ne mzetközi szakértők jelentésükben amiatt is elmarasztalják a beruházót, hogy nem tér ki a szélsőséges helyzetekben alkalmazandó biztonsági intézkedések anyagi fedezetére, nem részletezi a méregtelenítés módozatait sem. Az anyagi garanciák kapcsán úgy gondol ják, ezt a kérdést kellene kulcsfontosságúnak tekintenie mind a román, mind pedig a magyar félnek, mindenekelőtt a bánya bezárásának időszakában és az az utáni periódusban. Ez annál is inkább fontos lenne, mivel az arany árának ciklikus változásait tekintv e megtörténhet, hogy bizonyos időszakaszokban a bányaprojekt veszteséges lesz. A szakértők ezért jónak tartják, hogy nemzetközi szakértőkből álló újabb bizottságot hozzanak létre, ez évi rendszerességgel elemzi a környezetvédelem helyzetét, az európai no rmák betartását a kitermelés során, végezetül leszögezik: jelentős kiegészítésekre szorul a beruházók környezeti hatástanulmánya. A független szakértők jelentése kapcsán a román környezetvédelmi minisztérium szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy az nem tekinthető a romániai és a magyarországi szaktárca hivatalos álláspontjának. A bányabeindítás elhúzódása jelentős anyagi veszteség a beruházóknak. A kanadai fél legfrissebb pénzügyi jelentése szerint, 2006 utolsó négy hónapjában ötmillió dollárt veszítet tek, az egész tavalyi év viszonylatában pedig a veszteségek meghaladják a tizenkétmillió dollárt. Az idén a Gabriel Resources 190 millió dollárt készül befektetni az aranykitermelésbe a megnyitás előtti munkálatok 750 millió dolláros költségvetéséből. A vállalkozók ezért azon igyekeznek, hogy legkésőbb az ősz végéig megszerezzék a romániai illetékesektől a bánya beindításához szükséges engedélyeket. vissza Bogdán Tibor, Bukarest Romániának is gesztus a látogatás Ma gyar Hírlap 2007.03.12. Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal stratégiai és kommunikációs főosztályának vezetője a Magyar Rádiónak nyilatkozva tegnap elmondta: az államfő már hónapokkal korábban eldöntötte, hogy az idén részben Erdélyben ünnepli március 15ét. Az út pontosan kitalált és várhatóan jó üzeneteket közvetít majd. Március 15. abban az értelemben kiemelkedő nemzeti ünnep – mondta Kumin – , hogy minden, magát magyarnak érző ember leginkább a saját ünnepének tarthatja bárhol a világon. A f őosztályvezető hozzátette: ha a Magyar Köztársaság elnöke ezt az ünnepet választja arra, hogy együtt ünnepeljen az egyik határon túli magyar közösséggel, mindez nem kíván különösebb magyarázatot. Másrészt lényeges körülmény a magyar államfő látogatása ka pcsán az is – amiről Kumin szerint méltatlanul kevés szó esik – , hogy ez az első esztendő és az első március idusa, amikor Románia már teljes jogú tagja az Európai Uniónak. "Fontos lenne egy ilyen gesztussal is ezt hangsúlyozni" – mondta Kumin Ferenc.