Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-12
16 Martti Ahtisaari, az ENSZfőtitkár (és a valójában döntéshozó, hat nagyhatalomból áll ó csoport) megbízottja szombaton egy utolsó tárgyalásra hívta Szerbia és a koszovói albánok vezetőit Bécsbe. A feleket az elnökök és miniszterelnökök, valamint főtárgyalóik képviselték. Mint előre várható volt, Szerbia elutasította a tervet, a koszovói alb ánok pedig elfogadták. Ezután Ahtisaari bejelentette: mivel a tartomány elszakadása kérdésében a szerb és az albán álláspont kibékíthetetlenül ellentétes, nincs értelme tovább tárgyalni. A közvetítő a hónap végén az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjeszti a tervet, amely nemzetközi gyámság alá helyezné Koszovót - de ettől eltekintve a tartomány végleg kiszakadna Szerbiából, és létrejönne a második független albán állam (amely nem egyesülhetne Albániával). Ahtisaari tizenegy ponton módosította eredeti "pap írját", ezek után a szerbek a maguk számára még rosszabbnak tartják a tervezetet. Szerbia szerint eleve elfogadhatatlan, hogy szuverén országuk területét tizenöt százalékkal megcsonkítsák, az albánoknak be kellene érniük egy totális autonómiával Szerbián b elül. Az albánok viszont csak Koszovó függetlenségét fogadják el, cserébe a koszovói szerb kisebbség kap totális autonómiát az új államban. Noha Ahtisaari kompromisszumnak tartja a tervét, lényegében az albán törekvéseket elégíti ki. Amerika és az Európa i Unió szerint ez megfelel a realitásoknak, de egy kisebbség ilyen elszakadása külön államba egyszeri és egyedi eset, nem példa más kisebbségek számára. A szerbek abban bíznak, hogy a BTben hosszas alkudozás következik, és oroszkínai segítséggel legalá bb papíron elkerülhetik Koszovó végle ges elvesztését. Moszkva azonban nem ígérte meg, hogy megvétózza az Ahtisaaritervre alapuló új BThatározatot (valószínűleg legfeljebb tartózkodik Kínával együtt). Így a nyár közepére Koszovó hivatalos elszakadása bekövetkezhet, és az EUgyám felügyeletév el megalakulhat az immár albánul elnevezett Kosova Köztársaság. A kétmillió lakos közül nyolcvanezer szerb, ők a kettős állampolgárság mellett teljes autonómiát és nemzetközi védelmet kapnak. Három kérdésben nagy a bizonytalanság: hogyan hat Szerbiára a súlyos veszteség, költözneke újabb szerb csoportok Koszovóból a Vajdaságba, és életképes lesze az új Kosova? Belgrádban május végére alakulhat meg az új kormány, amelynek a radikális nacionalistákkal szemben kellene vigaszt és távlatot nyújtani. Bár lo gikailag nem kizárt, nem valószínű, hogy a boszniai szerb országrész átcsatlakozna Szerbiához, "kárpótlásként" Koszovóért. Ezt a nagyhatalmak megakadályozzák, és a boszniai szerbek is egyre kevésbé vágynak Szerbiához. vissza BugárCsáky meccs lehet az MKP elnöki posztjáért NOL • Szilvássy József • 2007. március 11. Bugár Bélát és Csáky Pált jelölték a Magyar Koalíció Pártjának elnöki posztjára tegnap, az MKP érsekújvári járási szervezetének küldöttjei. Eddig Bugár Bélána k, a jelenlegi elnöknek nem volt kihívója. Több érsekújvári küldött szerint azonban nem nevezhető demokratikus választásnak, ha az MKP március 31én sorra kerülő, révkomáromi tisztújító közgyűlésén csupán egy személyre lehet voksolni, s egyetlen jelölt párvezetői elképzeléseit hallgathatják csak me g. Bugár Béla egyetértett ezzel az érveléssel. Lapunk megkeresésére Csáky Pál volt kormányalelnök - aki jelenleg az MKP egyik alelnöke - így válaszolt: - Megtisztelő a felkérés, amelyre végső választ csak Révkomáromban adok. Jelenleg két új könyvemen dol gozom, 2009ben pedig europarlamenti képviselőjelöltként szeretném megmérettetni magam. A pártelnöki tisztség eddig nem fordult meg a fejemben - közölte. Csáky Pál a pozsonyi Sme napilapban tegnap kifejtette, hogy az MKP tavaly óta ellenzéki pártként ker esi új helyét, szerepét, politizálásának időszerű és távlatos céljait (az interjút tegnap a NOL is ismertette). Tapasztalatai alapján a magyarok lakta délszlovákiai régiókban fokozatosan teret nyer a Robert Fico vezette Irány-
