Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-09
22 A Szövetség elsősorban a tengerentúlra kivándorolt magyarok nyelvi kultúrájának megtartásáért dolgozott. De alig kezdte meg tevékenységét az akkori Magyarok Világszövetsége, amikor a derék magyar ko rmány egykettőre hadat üzent Amerikának. A világháború pedig sok más dologgal egyetemben ezt a kiváló kezdeményezést is befagyasztotta, működése lehetetlenné vált. Nem sokkal a háború után a Világszövetséget megszüntették, de pár évvel később létrehozta k hasonló név alatt egy szervezetet azzal a céllal, hogy a nyugati világban élő magyarokat és egyesületeiket semlegesítsék. Majd a Magyarok Világszövetsége a Kádárkorszak kirakattermékévé vált. A szervezetet propaganda célokra használták sok esetben pedi g a hírszerzésnek is bedolgozott. Így közeledett el a rendszerváltás. A józan gondolkodású ember joggal vélhette a rendszerváltás hajnalán, hogy úgymond a "kommunista" termelőszövetkezetek oktalan szétverése után a hatalmi és ideológiai gépezet részévé vált Magyarok Világszövetségét is megszüntetik. Nem ez történt. Az akkori kormánypárt vezetése és a miniszterelnök úgy döntött, hogy az MDF alapítója és mások számára - akik joggal érezték, hogy mellőzöttek - szükség van egy „elfekvő" részlegre. Így lett az MVSZ elnöke Csoóri Sándor, akinek elnöksége ideje alatt csak a káosz, kisebbnagyobb botrányok tették közismertté az MVSZt, mely működése során szinte semmilyen érdemi tevékenység nem volt észlelhető. Az Alapszabály gyakori változtatása is mutatta , hogy valami alapvető baj van a Szövetség belső életében. Az átalakított szervezetben általában olyan egyének jutottak vezető szerephez, akik politikailag is sikertelen emberek voltak, akik itt próbálták ambíciójukat kielégíteni. A Magyarok Világszövet sége életében jelentős volt a 2000. év, mert májusban a botrányos küldöttgyűlés során új vezetőséget választottak, és ekkor mondtak le igen sokan - tiltakozássul a szerintük furcsa körülmények között megtartott választás miatt - a tagságukról. Voltak olyan ok, akik a „küldöttgyűlés" határozatai ellen bírósághoz fordultak. A pereskedés oka az volt, hogy az újonnan megválasztott elnökségből 12 tag nem tudta elfogadni Patrubány Miklós elnökségét, mert szerintük ők a Világszövetség megújulásában gondolkodnak, az újonnan megválasztott elnök pedig a hatalom megszállottja. A 2002. évi közgyűlés egyik legfontosabb döntése volt az ún. Anyaországi Régió beolvasztása a Kárpátmedencei Régióba, és azt a Nyugati Régiót képviselő tagot pedig, akit a Régió nem akart vissz ahívni, a közgyűlés kizárta. Ezért anyugateurópai országok nagy része nem volt hajlandó a közg yűlésre küldötteket küldeni, és emiatt a két határozat miatt a nyugati elnökségi tagok egy része lemondott, mások pedig jelezték, hogy meg kívánják szüntetni a közreműködést a vezetőséggel. Duray Miklós úgy nyilatkozott, hogy a Világszövetség jelenlegi vez etősége nemcsak kizárja, hanem kiutálja azokat a tagokat, akik nem Patrubány Miklós szekerét tolják. Ugyanekkor mondta Kardos Béla ausztráliai magyar MVSZtag a következöket: „A mostani Magyarok Világszövetsége állam akar lenni az államban". Fekete Gyula í ró, visszahívott anyaországi elnökségi tag megfogalmazása szerint az MVSZből sikerült eltávolítani az írókat is. Úgy vélekedett, hogy noha mindenki erdélyi túlsúlyról beszél, az MVSZen belüli erdélyi tanács csak egy szűk csoportérdeket képvisel, kifejtet te, hogy nem működhet egy olyan szervezet, amelynek nincs teljes regisztrációja a tagságáról. A Fővárosi Bíróság 2001 november 19.én hozott ítéletének indoklása szerint minden civil szervezetnek, így a Magyarok Világszövetségének is be kell tartani a tö rvényes rendelkezéseket, és az alapszabályban kell rögzíteni a működés rendjét. A Világszövetség azért járt el alapszabály- és törvényellenesen, mert nem tett eleget a Legfőbb Ügyészség által észrevételezett kifogásnak, miszerint egyedül csak a küldöttgyűl ésnek áll jogában megállapítani országonként a küldöttek számát. Ezek után került sor több „küldöttekközgyűlésére" is, ami visszont azért volt érdekes, mert olyan helyről is jöttek „küldöttek" ahol nem is működik MVSZ szervezet, de a „küldött" a jelen legi elnök gyerekkori barátja vagy jó ismerőse volt. Ezért inkább indokolt „hívottközgyűlésről" beszélni mint küldöttközgyűlésről.
