Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-09
17 magyar területre, Szászfenesre menekült. Édesanyám velünk, a hat fiúgyermekkel egy novemberi é jszakán szökött át Szászfenesre” – mesélte Bazsó T. Jenő. Falustársának, Bárdos Sándornak már pereskednie kellett, úgy tudja, a legfelsőbb bíróság a javára döntött, most várja az erről szóló hivatalos értesítést. A szintén magyarfenesi Gyurka Szőcs Ernő sem kapott még választ a legfelsőbb fórumtól. Mint mondta, az említett időszakban Magyarfenesről elmenekült 7080 személy közül eddig 1012en kaptak kárpótlást. „A bécsi döntés után a román csendőrök nemegyszer terelték össze a falu főterére a magyar férf iakat, verték, megfektették és kúsztatták őket” – idézte fel a történéseket. Édesapja ilyen előzmények után menekült magyar területre 1941ben, édesanyjuk pedig 1942ben ment férje után a két gyermekkel. Egy neve mellőzését kérő magyarfenesi asszony szóv á tette: a kártérítést igénylő és emiatt pereskedni kényszerülő Kolozs megyei magyarok egy részének ügyét felvállaló Szőcs Sándor kolozsvári ügyvéden múlt, hogy miután a legfelsőbb bíróság elutasította őket, nem fordult időben Strasbourghoz. Ugyanezt áll ította Barazsuly Czintos Emil is, aki értetlenségét fejezte ki: „hány mércével mér a nyugdíjpénztár, amikor egyazon családon belül van, akinek megadja a kárpótlást, és van, akit elutasít?” Barazsuly is Szőcs ügyvédet teszi felelőssé amiatt, hogy most már S trasbourgban sem fordulhat jogorvoslatért. Az ugyancsak magyarfenesi Balla Erzsébet szerint Szőcs ügyvéd azzal nyugtatta őket, hogy a pert megnyerték, mire kiderült, hogy mégis vesztettek. „A honoráriumot viszont elvette, de hogy adjak pénzt olyan ügyvéd nek, aki nem képviselte figyelemmel az érdekeinket?” – méltatlankodott a nyugdíjas asszony. Hézagok, tévedések Szőcs Sándor ügyvéd elismerte: ő is mulasztott, amikor lekésték a strasbourgi emberjogi törvényszékhez fordulás hat hónapos határidejét. A kolo zsvári ügyvéd lapunknak elmondta, az ügyvédi szerződésben nem rögzítették, hogy a legfelsőbb bíróságon való pervesztés esetén automatikusan Strasbourghoz folyamodnak, márpedig ennek jogi és anyagi vonzatai is vannak. Ugyanakkor, érvelt Szőcs Sándor, mivel a legfelsőbb bírósági határozatok elfogadása és azok megindokolása között négyöt hónap is eltelik, a hiányos kommunikációt is ideszámítva igen nagy a lehetősége annak, hogy egyegy fellebbezési/folyamodási határidő elkerülje a figyelmet. Szerinte ilyen kö rülmények között késték le a magyarfenesi Balla Erzsébet édesanyja, Filler Erzsébet esetében a strasbourgi folyamodás határidejét. „Telefonon arról értesültem 2006 tavaszán, hogy pert nyertünk Bukarestben, de amikor augusztusban megérkeztek az iratok, rá k ellett döbbenem, hogy vesztettünk” – ismerte el Szőcs Sándor, hozzátéve, ekkor már késő volt Strasbourghoz fordulni. Úgy tudja, tíz ilyen eset történt 2006 tavaszán, de okultak. Látván, hogy a legfelsőbb bíróság milyen indoklással utasítja el az emberek ig ényléseit, kialakították azt a folyamodványszöveget, amellyel határidő előtt Strasbourghoz fordultak, így legalább tíz esetben perelik a román államot az Emberjogi Bíróságon. A nemzetiségi alapon meghurcoltak ügyében Szőcs Sándor két részben összesen köze l 150 ember jogi képviseletét vállalta el. Az első, hetvenes „csomagból” 55, a második, nyolcvanas „csomagból” 77 pert nyert meg jogerősen, 2025 per van folyamatban a kolozsvári táblabíróságon vagy a bukaresti legfelsőbb bíróságon. vissza Benkő Levente, Krónika Sólyom Lászlóval találkozna az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége [ 20070309 - 08:15:06 ] Február végén Nyárádszeredán megalakult az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége, amely nyolc partiumi, erdélyi és s zékelyföldi családokat és nagycsaládokat képviselő egyesületet és alapítványt foglal magába. A szövetség célja, a magyar családok érdekvédelme mellett, a családbarát szemléletű közösségek szervezése Erdélyben, valamint a hasonló szervezetekkel való együtt működés elősegítése. Céljaik elérése érdekében közös rendezvényeket szerveznek, információs levelezőlistát működtetnek, és családpolitikai ajánlásokat tesznek az erdélyi magyarság képviselőihez.
