Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-09
12 A megalapozás azonban itt is elmaradt. A Nyugat (reményeink ellenére) beérte tetszetős látszatokkal. Így aztán a társadalomban tovább érvényesülhettek a kisebbség- és értelmiségellenes indulatok. Ez utóbbiakat jól szemléltetik a kommunizmus bű neit kivizsgáló bizottság jelentésével kapcsolatos reakciók, s a több százezer zsidó, cigány és egyéb kisebbségi haláláért felelős Antonescu tábornok - vehemens moldáviai reakciókat is kiváltó - bírósági "rehabilitálása". Az ok: a valóságos demokrácia hi ánya. A demokrácia ugyanis elsősorban nem szólásszabadságot, nem a politikai szervezkedés szabadságát, nem a szabad választásokat jelenti, hanem ezek előtt és ezeket megalapozva a másik meggyőződése, nyelve, kultúrája, emberi méltósága iránti tiszteletet. Ha a politikai ellenfél hatalomra jutásának esélyét a világvége szekuláris változatává nyilvánítjuk, a demokrácia puszta látszattá degradálódhat. Csak a másik iránti tisztelet teheti lehetővé, hogy a demokrácia játékszabályainak megfelelően bonyolódó konfl iktusok végkimenetelét a vesztes is legitimnek fogadhassa el, hogy úgy érezhesse: nem esélyegyenlősége sérült, csupán a körülmények alakultak számára - átmenetileg - kedvezőtlenül. Csak ebben az esetben lehet a konfliktusoknak jótékony hatásuk. Ha azonba n valamelyik párt antidemokratikus módszerekkel szerzi vagy tartja meg a hatalmat, ezzel a másik oldalt is feljogosítja antidemokratikus eszközök és módszerek alkalmazására. Az RMDSZ kongresszusának fő jelszava az egység volt: a romániai magyarság célkit űzései csak akkor érhetők el, ha mindannyian felsorakozunk az RMDSZ által képviselt álláspontok, stratégia és személyiségek mögött. A magyar érdekek hatékony képviseletének alapfeltétele a román törvényhozásban és az Európai Parlamentben való minél számosa bb jelenlét. Annyi képviselőt természetesen nem juttathatunk a román parlamentbe, hogy a többségi demokrácia keretei közt közvetlenül érvényesíthessük akaratunkat. (Az Európai Parlamentről nem is beszélve.) A többségi döntéseket legfeljebb átgondolt poli tikai alkuk által befolyásolhatjuk, s ha több szavazat fölött rendelkezhetünk, alkupozícióink is kedvezőbbek lehetnek. Következésképp, mindenki, aki megosztja a magyarságot, a hatékony érdekképviselet lehetőségét ássa alá. Azaz, ahogy az a kongresszuson is megfogalmazódott: "felelőtlen" akcióival "elárulja" a magyar érdekeket. Kérdés azonban, hogyan dönthető el, hol van a határ a véleménynyilvánítás szabadsága és az "árulás", az ideológiai sokféleség igénye és a "felelőtlenség" között, hol ér véget a vála sztás szabadsága, és hol kezdődik a vélt vagy tényleges többség rejtett diktatúrája. A politikai hatékonyság szempontjából a látszatdemokrácia persze fölötte áll a valódinak. Egy ilyen "demokráciában" ugyanis a társadalom egészét az össztársadalmi érdekk ént azonosított célok szolgálatába lehet állítani. Ezt a - külső tényezők által összetartott - "demokráciát" azonban a jelentéktelenebb konfliktusok is veszélybe sodorhatják. Mert leleplezik a kohézió hiányát. A demokratikus konfliktusok ezzel szemben so ha nem a társadalmi kohéziót gyengítik. Ellenkezőleg. Minél markánsabbak az ellentétek, annál többen érzik úgy, hogy részt kell venniük a döntések meghozatalában és kivitelezésében, semleges kívülállókból elkötelezett és felelős állampolgárokká kell válniu k, akik érdekellentéteik dacára is összetartoznak. A demokrácia ezért a politikai hatékonyságnál is fontosabb. Ha a demokrácia nem működik, a konfliktusok nem erősíteni, hanem rombolni fogják a politikai közösséget, felszámolják azt az összetartozásérzé st, mely a politikai közösség alapja. A szemben álló felek többé nem együttműködésre törekszenek, hanem megpróbálják kizárni egymást a politikából. Ha Markó Béla és Tőkés László az RMDSZen belül, azonos esélyekkel vívhatta volna meg politikai küzdelmeit , e küzdelmek az erdélyi magyarságon belül megteremtették volna azt a kohéziót, melynek a korábbi antidemokratikus - s ezért a romániai politikai közösség egészének kohézióját gyengítő - románmagyar konfliktus a '90es évek elején még csupán a látszatát v olt képes kialakítani.
