Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-09
10 Egyelőre Magyarország az egyetlen a tagországok közül, amely azért küzd, hogy ez bekerüljön a sz övegbe a tolerancia és megértés fogalomkörében - tette hozzá. Elismerte ugyanakkor, hogy "sok ország nem érdekelt ennek a kérdésnek a napirendre tűzésében, vagy mert közvetlenül neki is vannak kisebbségi kérdésekben belső vitái, és nem kívánja, hogy ezt a vitát európai deklarációval befolyásolják", vagy mert nem tartja elég fontosnak ahhoz, hogy konfliktusos szerepet vállaljanak e kérdésben. A csütörtöki és pénteki csúcstalálkozó egyik témája a nyilatkozat előkészítése, és szóba került ez a kérdés az e urópai szocialista kormányok miniszterelnökeinek és a pártelnököknek a csúcs előtti megbeszélésén, amelyen Gyurcsány is részt vett. A nyilatkozattól az uniós politikai elit azt várja, hogy kilendíti az EUt abból az intézménykorszerűsítési zsákutcából, ame lybe az alkotmányos szerződés franciaországi és hollandiai elutasítása után került. Gyurcsány Ferenc úgy vélte, hogy a készülő nyilatkozattal kapcsolatban lényegesen kevesebb a politikai vita, mint amennyi például korábban az alkotmányszerződéssel ka pcsolatban volt, és nagyobb az esélye, hogy "valamennyiünk számára elfogadható nyilatkozatban teszünk hitet az európai integráció mélyítése, szélesítése, a közös európai értékek megőrzése és jó néhány kérdésben a közös európai érdekek megfogalmazása mellet t". A jelenlegi szövegterveket a magyar kormány is jó alapnak tekinti - szögezte le. Elmondta: egy ilyen deklaráció nem vállalkozhat többre, mint hogy egy átfogó történelmipolitikai értékelésben sikeresnek minősíti az unióban megvalósuló gazdaságipo litikai integrációt, megerősíti a közösen osztott értékeket és utal a közös felelősségre, illetve a nyitottságra, továbbá arra is, hogy vannak még dolgok, amelyeket meg kell oldani. Fontosnak tartja a magyar kormányfő azt is, hogy a berlini nyilatkoz at "kimondja és megerősítse az integrációs politika, bővítési politika nyitottságát, a nyitott ajtók elvének folytatását". Támogatja Gyurcsány Ferenc a kormányfői EUtanácsot e félévben elnöklő Angela Merkel német kancellárnak azt a törekvését, hogy 2 009ig, az európai parlamenti választásokig tegyenek pontot az intézményi EUviták végére is, mert az unió polgárainak tudniuk kell, hogy milyen jogállású parlamentre fognak szavazni. Júniusban kell elkezdeni azt a folyamatot, amelytől 2009ig várható az i ntézményi kérdések megoldása, azaz végérvényes lezárása az alkotmányos szerződések körüli vitáknak - emlékeztetett a miniszterelnök. vissza Az energia megosztja Európát − Jacques Chirac valószínűleg utoljára vesz részt az u nió csúcsértekezletén Népszabadság • Szőcs László • 2007. március 8. Nem mindenre alkalmas medicina Brüsszel, ne gyakoroljon ránk nyomást – mondta Gyurcsány Ferenc azt ellenezve, hogy az EUtagállamok 2020ra kötelezően 20 százalékra emeljék a megújuló energiaforrások arányát. A magyar delegáció a kisebbségvédelmi passzus elfogadtatásért is küzd a berlini nyilatkozatban. Energiapolitika – ezen belül a megújuló forrásokra, a károsanyagkibocsátásra és a bioüzemanyagra vonatkozó kvóták rögzítése , vala mint a bő két hét múlva elfogadásra kerülő berlini nyilatkozat előkészítése: ez a mostani európai uniós csúcs két fő témája. Az EU két nagy pártcsaládja szokás szerint külön egyeztetéssel készült az állam, és kormányfők találkozójára; Gyurcsány Ferenc kor mányfő pártelnökké választása óta először találkozott szocialista kollégáival, Orbán Viktor Fideszelnök viszont családi okok miatt lemondta részvételét a néppártiak meisei megbeszélésén. Gyurcsány a találkozó után elmondta: Magyarország számára nem az a kérdés, hogy EUszintű energiapolitika jöjjöne létre, vagy pedig Oroszországal kössünk megállapodást. A magyar álláspont szerint ugyanis mindkettő megkerülhetetlen. Mint a miniszterelnök kifejtette, hazánk egyetért az EU céljával, hogy 2020ra kötelezően húsz százalékra emeljék a tagállamok a megújuló energiaforrások (biomassza, szélenergia, vízerőművek, stb.) arányát (a mostani hathétről), de ellenzi, hogy ezt kötelező, tételesen számon kérhető célként rögzítsék. – A kapacitásaink maximumra emelésével i s legfeljebb 1516 százalékot érnénk el. Nincs értelme olyan cél rögzítésének, amelyet nem tudunk teljesíteni – mondta. Gyurcsány kérdésre válaszolva ezt jóval élesebben is megfogalmazta: a megújuló energiaforrások először is jelentős befektetéseket igénye lnek, márpedig az EU ne mondja meg a tagállamoknak, hogy mire költsék (amúgy is szűkös) pénzforrásaikat. – A pénznek ezer helye lesz most Magyarországon. Nem