Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-01
12 Pásztor Bálint (VMSZ), a hat tagú képviselői csoport frakcióvezetője elmondta, a frakció kiemelt feladatának tekinti a kisebbségek jogainak védelmét, a közigazgatás decentralizációját és annak elősegítés ét, hogy Szerbia minél gyorsabban csatlakozhasson az európai integrációhoz. Pásztor meggyőződése, hogy a 250 tagú szerb parlament egyik alelnökét az öt kisebbségi pártot tömörítő frakció adja. A frakciót két VMSZes, két LzSes és egyegy URSes meg albán képviselő alkotja. A VMSZ már két képviselőcsoportnak is tagja – már korábban megalkotta a „vajdasági frakciót”a Vajdasági Szociáldemokrata Ligával (LSV), amelynek 4 képviselője van. Frakciót legkevesebb 5 képviselő hozhat létre. vissza Kasza: Nem tudni, mennyi pénz jut a vajdasági kisebbségeknek MTI/Gondola • 2007.02.28. Még nem tudható, hogy pontosan mennyi pénz jut a Vajdaságnak a határon túli kisebbségeknek szánt budapesti támogatásból - jelentette ki szerdai szabadk ai sajtóértekezletén Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. A legnagyobb délvidéki ma gyar politikai szerveződés vezetője a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórumának első, kedden Budapesten megtartott üléséről számolt be, amelyen a 2007. évi támogatás százalékos elosztásáról volt szó, s elmondta, hogy a Vajdaságnak és Kárpátaljának más térségekénél jelentősebb pénzeszközök jutnak, mivel a területükön élő magyarság egyhamar nem számíthat az európai támogatási rendszerre. Vajdaság a rendelkezésre álló eszközök 22 százalékát kapja. Egyelőre nem tudni, hogy ez pontosan mennyi pénzt jelent - pénzeszközök pályázat útján kerülnek kiosztásra. Kasza József szerint a pénz mintegy 50 százalékát oktatásra, szak- és felnőttképzésre, a másik 50 százalékát pedig a kultúrára, az egyházakra, a médiára, informatikai fejlesztésekre és az ifjúságra kívánjá k elkölteni. Az oktatáson kívül prioritást élvez majd a magyar nyelvű média. A VMSZ elnöke kiemelte, hogy mindenképpen biztosítani kell az egész napos magyar nyelvű rádió- és televíziós műsor sugárzását. vissza Népszava zás a konyhakredenc szélén − A székelység 99 százaléka autonómiát akar Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2007. március 1. A csöngetésre az asszony nyitott ajtót. Két fiatalember állt előtte, kartonurna az egyik, papírok a másik kezében. Közlik is az onnal: a Székelyföld autonómiájáért rendezett "belső népszavazás" miatt jöttek. Óhajtanake szavazni? A kérdést az elmúlt hetekben sok székelyföldi településen feltették a választási joggal rendelkezőknek. Házról házra járva. Most éppen a Veres családnál tartanak. Az asszony betessékeli a srácokat, s szaporán mondja is, hogy a férje sajnos nincs idehaza, Magyarországon dolgozik. Nem, a mama nem él már, öt éve, hogy meghalt, de a polgármesteri hivatal 2004ben is szerepeltette a választói névjegyzéken. Úgy tűnik, máig nem törölték... Veresné, meg a nagyobbik lánya viszont átveszi a szavazólapot, s az asszony fennhangon el is olvassa a kérdést: "Ön, mint Sepsiszentgyörgy lakója akarjae, hogy Székelyföld autonóm státust kapjon, s a település, ahol él, ehhe z tartozzék?" Majd veszi a golyóstollat, elfordul, s a konyhakredenc szélén ikszeli be a válaszát. Aztán a lányával együtt hosszasan kifejti, miért szavazott igennel a kérdésre: hogy megmaradjon a magyarság Erdélyben, s a székelység jobban éljen, mint korá bban. A havas eső, a februári nedves hideg sem gátolta meg a "szavazóbiztosokat" a házalásban. Azokat a székelyeket sem, akik úgy döntöttek, nem várják meg otthon a küldöttséget, és voksaikat a "véleményfelmérő referendumot" elindítómegszervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által megnyitott szavazási központokban adják le. A tesztnek szánt SZNTreferendum nem ment könnyen. A székelységnek bőven volt alkalma látni a román televíziókban, hogy milyen sok ürüggyel próbálták Bukarestben a nem hivatalos népszavazást formailag kikezdeni. Alkotmányellenességet, ügyészséget, rendőrséget, katonaságot, terrorizmust, vizsgálatokat, rohamcsapatokat
