Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-08
18 az euroatlanti integrációnak és a szomszédsági politika javításának gyakorlatilag lejárt a szavatosság a, és jócskán átértékelődött a határon túl élő magyar kisebbségek ügyének kezelése is. Az aktívabb, árnyaltabb, hatékonyabb magyar külpolitika érdekében létrehozzuk a Magyar Külés Biztonságpolitikai Tanácsot, amelyet Valki László nemzetközi jogász, egyet emi tanár fog vezetni - jelentette be a miniszterelnök. Jóllehet hazánk új külpolitikai stratégiája csupán nyárra készül el, Gyurcsány beszédéből már most következtetni lehet az új irányvonalakra. Hazánk külpolitikai prioritásait a NyugatBalkánnal való vi szony, a posztszovjet térség, valamint az uniós politika fogja adni - véli Tálas Péter. Erőteljes európai opció Az Európaközpontú irányvonalat jól mutatja, hogy a miniszterelnök minden eddiginél erőteljesebben állt ki az uniós érdekek mellett, hangsúl yozva, hogy hazánk az integráció mélyítése és a bővítés mellett foglal állást."Magyarország érdeke az, hogy egy erős, önálló döntési és cselekvési képességgel rendelkező, egységes Európai Unió alakuljon ki, olyan, amely egyenrangú partnere, nem pedig ellen súlya az Egyesült Államoknak" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: felelősségünk Magyarországért elválaszthatatlan az európai jövőjéért viselt felelősségünktől. A miniszterelnök szélesebb és mélyebben integrált európai együttműködést tartott szüksé gesnek, ugyanakkor - mint mondta - az EUban látja a nemzeti karakter, a nemzeti érdekek jobb képviseleti lehetőségét is. Hangsúlyozta Európa nyitottságának megőrzését is, részben a szomszédok, részben más térségek felé. Gyurcsány Ferenc szerint az európa i alkotmányozási vitában meg kell őrizni a kompromisszum egyensúlyát és a jelenlegi patthelyzetnek mielőbb meg kell szűnnie. Megjegyezte: egyetért Angela Merkel német kancellárral abban, 2009ben már úgy kellene lebonyolítani az európai parlamenti választá sokat, hogy a megoldatlan intézményi kérdésekre megtalálták a válaszokat. A kormányfő szorgalmazta Horvátország mielőbbi felvételét az unióba, valamint azt, hogy a NyugatBalkán államai gyorsabb ütemben közeledjenek az EUhoz, hiszen - fűzte hozzá - ez a térség biztonságát és prosperitását szolgálja. Közölte: ebben a folyamatban kulcsszerepe van Szerbiának, mert ha ott politikai stabilitás és gazdasági megerősödés tapasztalható, az kihat az egész térségre. Szorgalmazta az EU és a NyugatBalkán közötti vízu mkönnyítési tárgyalások mielőbbi sikeres lezárását, és azt, hogy az unió mielőbb tegyen javaslatot a vízumliberalizációs intézkedések megtételére. Balkáni remények Koszovó ügyéről szólva azt mondta, olyan megoldásban bízik, amely életképes és valamennyi ott élő közösség érdekeit figyelembe veszi. Úgy vélte, ehhez az Ahtisaaricsomag jó kiinduló alap. Mint mondta, megérti, hogy a török EUtagság kérdése kapcsán számos országban ellenérzések tapasztalhatóak. Hozzátette ugyanakkor: a magyar álláspont továbbr a is kiáll az iszlám vallású, ám szekuláris, a tagsági feltételeket remélhetőleg teljesítő Ankara uniós tagsága mellett. Gyurcsány Ferenc kitért arra, hogy a mértékletesség és a mérsékeltség politikájában nyitottnak kell mutatkozni a különböző vallási né zetek, meggyőződések iránt, ugyanakkor Törökországban meghatározónak kell lennie az európai kulturális értékek, hagyományok tiszteletben tartásának, a mérsékelt közéleti, társadalmi, politikai vallásnak. Posztszovjet kapcsolat Gyurcsány Ferenc azt mondta , az olaj- és gázszállítási problémákra a közös, átfogó európai energiapolitika kialakítása lehet a megoldás, amíg azonban ez nem jön létre, Magyarország önálló energiapolitikát is folytat
