Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-08
13 mindig a legkönnyebb utat választani, mert a térség történelme arra tanít, hogy az sok esetben zsá kutca” – fogalmazott. A miniszterelnök kifejtette, a reformpolitika az egyetlen hatékony eszköz Magyarországon és KözépEurópában a nemzeti radikalizmus, a bezárkózás ellen. Mint folytatta, a nemzetpolitikának nem a magyarországi pártpolitikai megosztotts ág exportjáról, hanem a nemzeti összefogásról kell szólnia. Külpolitikai kérdésekről szólva kifejtette, az Egyesült Államok globális hatalom, nem képes azonban egyedül megtalálni a megoldásokat a világ fő problémáira. Mint fejtegette, a 2001. év fordulópontot jelentett, viszont sokak elképzelésével szemben így sem civilizációk harcáról kell beszélnünk, hanem a fundamentalista eszmék állnak szemben a normális világgal. Az EUval kapcsolatban leszögezte, a szélesebb, mélyebb integráció a célunk. Gyurcsány ugyanakkor támogatta Törökország és Horvátország EUtagságát. Kifejtette, Koszovó státusának szilárd, a BT által jóváhagyott alapokon kell n yugodnia, figyelembe véve valamennyi ott élő közösség érdekeit. Gyurcsány szerint az olaj- és gázszállítási problémákra a közös európai energiapolitika kialakítása lehet a megoldás, amíg azonban ez nem jön létre, Magyarország önálló energiapolitikát is fol ytat Oroszországgal. A kormányfő végül tudatta, az aktívabb magyar külpolitika érdekében létrehozzák a magyar kül- és biztonságpolitikai tanácsot, amelyet Valki László nemzetközi jogász fog vezetni. Hiányzik a kidolgozott külpolitikai stratégia? Magyar Nemzet 20 07. március 8. (9. oldal) Munkatársunktól Nagyhatalmi szempontok szerint építette fel beszédét Gyurcsány Ferenc, holott a mi helyzetünkben sokkal fontosabb lenne a regionális együttműködés helyzetéről, például a visegrádi négyekről szólni – fe jtette ki megkeresésünkre Magyarics Tamás. Az ELTE docense úgy fogalmazott, bár a kormányfő kiállt a terrorizmus elleni harcban való részvételünk, így az afganisztáni misszió folytatása mellett, célravezetőbb lenne, ha inkább a Balkánon növelnénk jelenlétü nket, főként jó diplomaták kiválasztásával. A szakértő szerint a miniszterelnök külpolitikai értékelő beszéde nagyon hasonlított a korábbi megszólalásokhoz, hiszen amikor a változtatások szükségességéről beszélt, ismét úgy tett, mintha nem ő lenne évek óta hatalmon. „Az aktív külpolitikának eddig nem sok jelét láttuk” – fogalmazott. Magyarics Tamás elmondta, a török EUtagság támogatása is azt bizonyítja, hogy Gyurcsány külpolitikája nem kellően kidolgozott, hiszen nem beszélhetünk egyszerre az unió mélyíté séről és egy szegény nagy ország felvételéről. Egy másik, neve elhallgatását kérő szakértő leszögezte, nem nevezhető külpolitikai értékelő beszédnek Gyurcsány Ferenc előadása, a külpolitika inkább ürügy volt számára a belpolitikai üzenetek közléséhez. A kü lpolitikai elemző szerint nagyhatalmi súlyú országok vezetői szoktak ilyen jellegű szónoklatokat tartani, Magyarország esetében ezért elég lenne, ha a külügyminiszter számolna be a külpolitikai stratégiáról a parlament előtt. Úgy vélte, az európai uniós s főként az alkotmányra vonatkozó elképzelések elrugaszkodtak a realitástól, ezért azt javasolja a kormánynak: a nagyra törő tervek helyett egyszerűen koncentráljunk arra, hogy ne szakadjunk le jobban. A szakember az elhangzottakat a diplomácia köntösébe búj tatott gumicsontnak nevezte, lévén nem a viták vagy a vélt radikalizálódás miatt periferizálódunk az unióban, hanem azért, mert gazdaságilag leszakadtunk az utóbbi években. Népszerű a Selyeegyetem − Budapest ígérete ellenére sem támogatta a szlovákiai magyar iskolát Magyar Nemzet 2007. március 8. (9. oldal) Neszméri Sándor Idén több mint 700 szlovákiai magyar diák jelentkezett a révkomáromi Selye János Egyetemre – tájékoztatta az újságírókat Albert Sándor rektor. Ez azt jelenti, hogy a felvidéki mag yar fiatalok és szüleik egyre inkább megbíznak a három éve működő intézményben. A 700 jelentkező azt jelenti ugyanis, hogy az érettségiző magyar diákok egyharmada választja az első szlovákiai magyar állami egyetemet. Albert Sándor azért is örül a nagyarány ú érdeklődésnek, mert a jelentkezések idején látott napvilágot a hír, hogy az egyetem súlyos anyagi gondokkal küszködik, s egyes újságok még azt sem tartották kizártnak, hogy csődbe megy az intézmény. A rektor szerint „túlzás volt” csődöt emlegetni, de eli smeri, komoly gondot jelent a finanszírozásban és a fejlesztésben, hogy csak a normatív támogatást kapják, a Selyeegyetem esetében nem él az új szlovák miniszter azzal a lehetőséggel, hogy az induló egyetemek kapcsán használható „speciális rezsimben”
