Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-01
10 újítsa fel a tavaly megszakított társulási tárgyalásokat Szerbiával, amíg Belgrád nem adja át az ENSZtörvényszéknek a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladic tábornokot, a boszniai sz erbek 1995 óta szökésben lévő volt katonai vezetőjét. Az EUtagországok közös kül- és biztonságpolitikai képviselőjével, Javier Solanával szerdán Brüsszelben folytatott megbeszélése után a sajtónak nyilatkozva a főügyész bírálta Belgrádot, amiért még m indig késlekedik Mladic Hágába juttatásával. Leszögezte, hogy az EUnak ezt továbbra is előfeltételként kellene támasztania a kapcsolatok szorosabbra vonásához. Megismételte, hogy Belgrád nem működik együtt a törvényszékkel, és semmit nem tesz Mladic kézre kerüléséért. A főügyész már előző napi hágai nyilatkozatában helytelenítette, hogy voltak olyan EUtagországok, amelyek a demokratikus tábor győzelmével végződött szerbiai választások után fel akarták újítani a stabilizációs és társulási egyezményről kezdett tárgyalásokat Belgráddal. Név szerint említette Ausztriát, Olaszországot és Spanyolországot. Del Ponte most Dimitrij Rupelj szlovén külügyminiszter hasonló nyilatkozatát említette, s úgy ítélve meg, a tárgyalások folytatása veszélybe sodorhatn á azt, hogy Mladic és a főbűnös Radovan Karadzic igazságszolgáltatás elé kerüljön. Azt is jelezte, hogy hamarosan Rómába és Madridba utazik, és az ottani diplomáciát a nyomás növelésére fogja sürgetni. Solanát pedig arra kérte, hogy közelgő látogatásán Bel grádnál lépjen fel nyomatékosan. Az EUtagországok külügyminiszterei nem egészen két hét múlva újra foglalkoznak a témával, és akár döntés is születhet a tárgyalások felújításáról, amitől egyes tagállamok a demokratikus erők kormányalakítási esélyeine k növelését remélnék. vissza Jöhet az európai magántársaság - A kisvállalkozások határokon átnyúló terjeszkedését segítenék az új társasági formával Világgazdaság 20070201 Az Európai Parlament plenáris ülése ma vitat ja meg jogi bizottságának jelentését, amelyben az Európai Bizottságot egy európai magántársasági forma kialakítására szólítja fel. Ez az európai kis- és középvállalkozások számára könnyítené meg a határokon átnyúló tevékenységet, szemben a 2001ben létreho zott európai részvénytársasággal, amely a nagy tőketársaságok szegmensét fedi le. Míg az európai részvénytársaságok (SE) megalapításához legalább 120 ezer eurós (30 millió forintos) tőke szükséges, addig magántársaságot már 10 ezer euróval (2,5 millió fori nttal) létre lehetne hozni – áll a KlausHeiner Lehne német néppárti képviselő által jegyzett jelentésben. Gadó Gábor, az igazságügyi tárca szakállamtitkára emlékeztetett arra, hogy még a 90es évek végén a Párizsi Kereskedelmi Kamara égisze alatt készült egy modelltervezet egy sui generis európai kft. megalkotásának ösztönzésére. Az EB által felkért ún. Winterbizottság a 2002 novemberében közzétett terjedelmes tanulmányában szintén javasolta, hogy az európai rt. mellett legyen egy a kisvállalkozások határ on átnyúló működését szolgáló új szervezeti forma is. Az EB 2003 májusában közzétett cselekvési tervében ez olyan lehetséges feladatként szerepel, amit érdemes szakértővel megvizsgáltatni. Az Európai Parlament által is támogatott gondolatból a szakértői mu nka, illetve a megalapozó tanulmány nyomán születhet döntés az uniós rendelet megalkotásáról – mondta az államtitkár. Az európai magántársasági formát választó cégeknek nem kellene a működési helyük szerinti valamennyi tagállamban bejegyeztetniük magukat, elég lenne ezt egyedül abban az országban megtenniük, ahol a telephelyük van. Ez jelentős tanácsadói és jogi díjaktól kímélné meg a kkvkat, hiszen csak egyféle, uniós szintű szabályrendszernek kellene megfelelniük. Ezzel összefüggésben az EP jogi bizottsá ga azt javasolja, hogy az európai magántársaság statútumáról szóló jogszabály a lehető legnagyobb mértékben az uniós jogra támaszkodjon, elkerülve az utalást a nemzeti rendelkezésekre. A képviselők szerint ugyanis az európai részvénytársasági forma jórészt éppen azért nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert a nemzeti jogra való számos hivatkozás növeli a jogbizonytalanságot és a költségeket. Az európai részvénytársasági forma valóban nem tett szert hatalmas népszerűségre az elmúlt években. Ez év jan uárjáig 56 vállalat választotta az európai részvénytársasági formát, és további nyolc tervezi az átalakulást. Európai részvénytársaság alakulhat legalább két, különböző tagállamban bejegyzett nyílt rt. összeolvadásával vagy egy olyan holding létrehozásával , amelynek résztvevői legalább két különböző tagállamban bejegyzett nyílt vagy zárt részvénytársaságok. Legalább két különböző tagállam cégei leányvállalatot is alapíthatnak ebben a formában, és egy másik tagállamban legalább két éve leányvállalatot működt ető nyílt részvénytársaság át is alakulhat európai részvénytársasággá. Ez utóbbi megoldást választotta az eddigi egyetlen Magyarországon bejegyzett SE, a 2005ben átalakult Graphisoft.
