Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-28
18 Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szó szerint magáévá tette a román államfő Feketetengeri politikáját. Javier Solana – miután hétfőn találk ozott Mihail Szakaasvili grúz elnökkel – közölte: Brüsszel tervezi egy új külügyminiszteri értekezlet létrehozását. A Feketetengeri Együttműködés elnevezésű klub célja egyebek mellett az lenne, hogy javítsa a konfliktusok megoldásának képességét a régióba n azáltal, hogy rendszeresen egy asztalhoz ültetné Oroszország, Törökország, Ukrajna, Örményország és Azérbajdzsán vezetőit. Hasonló javaslatot fogalmazott meg már mandátuma elején Traian Bãsescu román elnök. Solana egyébként nem titkolta, hogy az EU a ja nuár elsejei bővítés nyomán érdeklődik kiemelten a délkaukázusi térség iránt. Az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője elképzelhetőnek tarja, hogy az EU békefenntartó erőit a szakadár Abháziába és DélOszétiába vezényeljék. Solana egyúttal közöl te, hogy az Európai Unió csökkenti boszniai békefenntartó erőit. Katonai források szerint a jelenleg 6500 fős békefenntartó erőt 2500 főre csökkentik majd. Solana a kivonást a boszniai helyzet javulásával magyarázta. A valóságban azonban van még egy ok: a legtöbb nagy EUtagállam egyre kevésbé tud eleget tenni különböző külföldi katonai kötelezettségvállalásainak – kommentálta az MTI. vissza Új? Régi? Jó? - Recenzió Új Magyar Szó 2007. február 28. Szerző: Salamon Márton Lás zló Vajon hogyan is születtek a romániai fejlesztési régiók? Milyen ismérvek alapján lett nyolc, és nem tizenhat régió? Milyen változatok léteztek a végleges felosztás intézményesítése előtt? Hogyan sikerült a Székelyföldet is magában foglaló régió közpo ntját Gyulafehérvárra telepíteni? Hogyan került Vrancea és Konstanca egy régióba? És mit keres Prahova Teleormannal egy régióban? Ki és hogyan döntötte el, hogy bizonyos régiók kevesebb uniós támogatást, mások többet kapjanak? És melyek ezek a régiók? Mil yen úgynevezett el őcsatlakozási programok adatai ismeretesek? Hány pályázat született? Mennyi támogatás érkezett a pályázatokra és hova? A fejlesztési régiók létrehozása óta először vethetünk egy pillantást az uniós támogatások régiókon belüli eloszlására (pontosabban elos ztására). Ugyancsak először láthatjuk, hogy a régiók egymáshoz viszonyítva menynyi támogatást kaptak és ami talán a legérdekesebb, ugyanezt megyékre lebontva is, megtaláljuk regionális és országos viszonyításban is. És ha már tudjuk, hogy régiók és megyék mennyi fejlesztési támogatást kaptak, érdemes megvizsgálni a fejlődés összehasonlítható adatait is. Az 1996os (vagy 1998as) indulási állapothoz viszonyítva, milyen ma a helyzet? Mennyire sikeredett kiegyensúlyozott fejlődést ösztönözni az uniós pénzekke l? Vajon csökkentek a régiók közötti és ezeken belül a megyék közötti egyenlőtlenségek? Mutatkoznak országon belül a fejletlen térségek felzárkóztatásának valamilyen jelei? És pontosan milyen támogatások várhatóak a csatlakozás után? Vajon kik lesznek a z első támogatottak, és mire költhetik a pénzt? És vajon, hogyan fog működni a rendszer? Amit eddig tudtunk, azt most már számszerűsített adatok is alátámasztják. Az erdélyi megyék uniós támogatások terén alultámogatottak. A magyarok által nagyobb számb an lakott térségek akár a Székelyföldről, akár a Partiumról van szó, az előcsatlakozási alapok vesztesei. A jelenlegi régiós felosztás eredményeként (ahol gyengén fejlett megyék erősekkel vannak egy régióban), az erős megyék, nagyobb társfinanszírozási kép ességük miatt, elszippantják a támogatásokat a többiek elől. Ennek következtében sok térség szétfejlődésnek indult, illetve a szegények leszakadni látszanak. És e folyamat folytatása várható a csatlakozás után, hacsak változás nem következik be. Ez a válto zás a régiók átalakításával kezdődhetne.
