Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-28
10 érdekessége ennek a történetnek, hogy úgy érzem, nekem kellene képviselnem azt, amit az RMDSZ nem képviselt egyál talán, vagy nagyon gyengén képviselt, vagy időlegesen képviselt: az autonómiát - fejtette ki. Tőkés László úgy látja, nincs garancia arra, hogy az RMDSZlistán induló jelöltek Brüsszelben ugyanezt képviselnék. Tudatában van annak, hogy az erdélyi magyarsá g jelentős része az egység újrateremtésének örvendene, de úgy véli annak lehetőségét az RMDSZ elmulasztotta. - Háromszor is volt komoly találkozásunk az RMDSZszel, olyan megszólalások hangzottak el, mint a Sólyom Lászlóé, de megszólalt Csoóri Sándor és köre, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a volt államelnök vagy az Erdélyi Református Egyházkerület. Ezeknek a megnyilatkozásoknak figyelmezető erejük volt. Én úgy érzem, rajta tartom a kezem az erdélyi magyarság pulzusán, s úgy érzem nagy igény mutatkoz ott meg az összefogás iránt. Kár volt nem meghallani ez a jelzést - mondta. Az EMNTelnök szerint, ha ez emberek amiatt aggódnak, hogy a különállás rovásukra lesz, akkor annak felelőseit meg kell keresni. - A felelősségáthárításnak minden formáját szer etném elhárítani, magára vessen az RMDSZ - pontosabban: az RMDSZ hivatalosságai, mert éles különbséget kell tennünk az Operatív Tanács és az RMDSZ tagsága között , tehát magukra vessenek az RMDSZ hivatalosai, mert úgy látszik, hogy nincs akkora támogatott ságuk, mint amilyenre számítottak, és mint amilyennel dicsekednek. Meg vagyok győződve, hogy indulni tudok a választásokon. S nem az RMDSZ ellen indulok - velük akartam indulni , hanem azokért a célokért, amelyeket képviselek - hangsúlyozta. A püspök sz erint az egyház kénytelen volt alternatívát teremteni Erdélyben, s nem ért egyet azzal, hogy a református egyházi beavatkozás a választásokba precedenst teremthet. - El kell vonatkoztatni attól, hogy egyház vagy nem egyház áll a másik állásponton. A román iai magyar politika rákfenéje az, hogy nincs alternatíva. Tehát alternatívaképződésről beszélhetünk. Sajnos, ilyen furcsa posztkommunista helyzetben az egyháznak kell olyan funkciót magára vállalnia, amely amúgy nem tartozik a hivatási- és hatáskörébe, de az egyház nyújthat politikai segélyt a civil társadalomnak, mint ahogyan nyújthat teszem azt diakóniai, szociális segélyt is. Ez éppen hogy liberális felfogás, tehát még a liberális ellenvetések körébe is beillik. Ha erre van szükség, az egyház még ezt is vállalja, anélkül, hogy hűtlen lenne a saját eredendő hivatásához - vélekedett. Tőkés püspök nem hiszi, hogy az őt kifejezetten támogató egyházak hívei is táborokra szakadhatnak, vagy hogy nekik lelkiismereti gondot okoz az a tény, hogy esetleg szívük sz erint másra szavaznának, mint akire egyházuk buzdítja őket. - Ebben az esetben legfeljebb olyan minimális következménnyel számolhatunk, mint az MSZP hívő tagozatának a kérdése Magyarországon. Ez nem bír különösebb jelentőséggel. Másfelől szintén az RMDS Z vezetősége felel azért, hogy egy olyan kényszerhelyzetet idéz elő, amely mármár a szkizofrénia határán álló lelkiismereti kényszerbe taszítja az egész magyarságot. Mert ha tudom a jót, akkor csak azért ne válasszam a jót, mert az egyháznak ez nem tartoz ik a hatáskörébe, ez ésszerűtlen. Aki teheti, tegyen jót! - jelentette ki. Az egyházfő elismeri, hogy bármilyen hatásos is lenne a brüsszeli lobbizás, az autonómiát lehetővé tevő törvényeket végül Bukarestnek kell megszavaznia, de úgy látja, erre Romániát rá lehet majd kényszeríteni. - Romániának választania kell: vagy leül a magyarokkal erről tárgyalni, vagy az integráció keretei közé nem tud beilleszkedni. Olyan nincs egy demokratikus országban, hogy milliók akarnak valamit, vagy százezrek nyilvánítják ki akaratukat, s nem tesznek semmit. Nem beszélek most az autonómianépszavazásról, mert azt sokat blamálják, de ott van az ötszáz ezer tanügyi tárgyú aláírás. Ezt nem teheti meg egy demokratikus ország, hogy semmibe vesz és elsüllyeszt félmillió aláírást ! - szögezte le.
