Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-27
18 Kulturális Autonómia Tanács létrehozása Toró szerint egyszerű nyelvpolitikai fogás, amely azt hi vatott leplezni, hogy a szövetség nem tud konkrét eredményeket felmutatni a kulturális autonómia területén. vissza Verespataki szakértősdi az adófizetők pénzén Erdély.ma [ 20070227 - 08:04:02 ] Forrás: Szabadság Mag yar, román és nyugati szakértőkkel készíttetett Románia és Magyarország jelentést a verespataki bányaprojekt környezeti hatástanulmányáról. A szakértők csoportjának egyes tagjairól kiderült azonban, hogy érdekeltek a projekt megvalósulásában, s jelentésüke t sem a magyar, sem a román kormány nem tekinti kielégítőnek, hivatalosnak. Felmerül a kérdés: miért nem olyan szakértőket alkalmaztak az adófizetők pénzén, akiknek a jelentése egyértelműen véleményezte volna a vitatott terv környezeti hatástanulmányát? Miért kell költségvetésből olyan szakértők sokszori utaztatását, szállását és ellátását fizetni, akik nem képesek komoly, megalapozott, elfogadható jelentést készíteni? Az illetékesek szerint azért, mert a szakértők nem voltak birtokában a bányaprojekttel kapcsolatos valamennyi információnak. Akkor pedig mit véleményeztek? – kérdezhetné a magyar és a román adófizető. Negyedik alkalommal találkozott pénteken Nagyváradon a magyar – román környezetvédelmi vegyes bizottság ún. ad hoc szakértői csoportja, amely a verespataki bányaberuházó Roşia Montana Gold Corporation által tavaly benyújtott környezeti hatástanulmányt véleményezi. A hivatalosan Független Nemzetközi Szakértők Csoportjának (IGIE) nevezett testület két román, két magyar, egy német és egy svéd szak emberből áll. Az IGIE tavaly november 30án készítette el jelentését a verespataki hatástanulmányról, de azt mindmáig nem hozta nyilvánosságra. A kiszivárgott jelentést Robert Moran amerikai szaktekintély február 18án közreadott tanulmányában véleményez te. Moran – aki a hatástanulmány szakszerűségét már tavaly augusztusban élesen bírálta Bukarestben – most elsősorban a csoport szakértőinek függetlenségét vitatja. Azt állítja, hogy a csoport tagjait a nyilvánosság megkerülésével, nem átlátható módon nevez ték ki, s hogy csak sejteni lehet, hogy munkájukat román és magyar állami pénzekből fedezik. Ezzel szemben viszont a csoport egyik tagja, Ioan Bica, a bukaresti Műegyetem professzora, Moran szerint távolról sem tekinthető függetlennek, hiszen egyetemi mu nkacsoportja tervezte a leendő verespataki ciános aranybányát, és szintén ők készítették annak a környezeti hatástanulmánynak egyes részeit, amelyet később Bica professzor az IGIEcsoport tagjaként véleményezett. Moran vitatja Philip Peck, a svédországi Lund Egyetem professzorának függetlenségét is, aki szerinte az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának (UNDPUNEP) munkatársa. Annak az UNEPnek dolgozik, amely a vitatott bányaprojekttel kapcsolatos 20 millió dolláros szociális és környezeti rehab ilitációs programot kezdeményezett Verespatakon. Robert Moran azt is sérelmezi, hogy a szakértői csoport eddigi munkájáról a közvéleményt nem tájékoztatták, holott az elkészített IGIEjelentés sokat nyom majd a latban a bányaprojekt engedélyezésének vagy elutasításának mérlegelésekor. Az amerikai szake mber legsúlyosabb fenntartásait azonban az IGIEjelentés tartalmával kapcsolatban fogalmazta meg. A hatástanulmánnyal szembeni észrevételeit az IGIEjelentés három részre osztotta: „megjegyzések" (remarks), „ajánlások" (recommendations) és „aggodalmak" (co ncerns). Moran szerint a hatástanulmány legsúlyosabb megállapításai azonban nem kerültek bele az aggasztó jelenségeket tartalmazó részbe, hanem csupán megjegyzésként vagy ajánlásként szerepelnek a jelentésben. Hogy az IGIEjelentéssel valami nincs rendbe n, azt az is bizonyítja, hogy Kisgyörgy Sándor, a Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. munkatársa, az IGIE egyik magyarországi tagja, a jelentés végén különvéleményt fogalmazott