Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-27
14 – Kolléganőmnek is említettem, már a 90es évek elején felmerült, hogy Európa felé közeledjünk. Arról beszélgettünk, milyen gyorsan lehet megoldani Koszovó státusát. Azt mondtam, vissza kellene menni 15 évet a történelemben. Abban az időben ültünk a pincében és hallgattuk a gépfegyverkattogást. Most ez már mögöttünk van. Tehát hinni kell a jó megoldásokban. – Budapesti látogat ása során tárgyalt Horvátország mielőbbi uniós csatlakozásának támogatásáról is. Miben segíthet Magyarország? – Magyarország a legnehezebb időszakban is támogatta Horvátország uniós törekvéseit. Nemcsak az európai politikai fórumokon, hanem igen konkrét te chnikai tanácsokkal is segítettek. Nálunk közben volt egy véres háború is, ami késleltetett bennünket, az anyagi károkról nem is beszélve. Nagyon sokat segítettek ezenkívül a magyar tapasztalatok is. – Mely fejezetek tárgyalásait fejezték már be? – Kettőn vagyunk túl, az oktatás és a kultúra, valamint a tudomány és a kutatások tematikáján. Reméljük, hogy még a német elnökség alatt sikerül minél több fejezet tárgyalását befejezni. Több mint kétezer ember dolgozik ezen. Gyorsabban is haladhatnánk, ha az EU pé ldául nem tartana olyan sok szünetet a tárgyalássorozatban. A legproblematikusabb fejezetnek a környezetvédelem és a mezőgazdaság ígérkezik. Horvátország célja saját mezőgazdasági termelésének, a magán- és családi gazdaságoknak a megőrzése. – Vukovár újjá épült, a helyiek azonban panaszkodnak, hogy nincs elég munkahely. Ugyanezt hallani Szlavóniában és Baranyában is, ahol a magyar kisebbség él. Azt mondják, részt vettek a háborúban, most pedig mintha elfelejtették volna őket. – Azért ezt nem mondanám, hisze n abszolút nem igaz! Rettentően összetett gazdasági, politikai és szociális kérdésről van szó. Az ön által említett munkahelykérdés tulajdonképpen alapprobléma. Egyes területek aknamentesítése még tart, az infrastruktúra kiépítése késik. Tudjuk, hogy a vi sszatérő családok számára egzisztenciát kell biztosítanunk. – Koszovó elválik Szerbiától. Mennyire kísérik figyelemmel ezt a folyamatot? – Belgrádnak és Pristinának is azt üzentük, hogy Martti Ahtisaari tervezete alapján folytassák a tárgyalásokat. Az érde kelt feleknek kell megállapodni, Horvátországnak stabilitásra van szüksége. – Milyen Zágráb kapcsolata a volt jugoszláv köztársaságokkal? – Megoldatlan Horvátország és Szlovénia között a tengeri határ, amely a volt Jugoszláviában nem volt pontosan kijelölv e. Javasoltuk, hogy nemzetközi bíróság előtt állapodjunk meg, ha másképp nem tudtunk. Horvátország, Szerbia, BoszniaHercegovina, Montenegró és a többi volt köztársaság között jó a kapcsolat. Az európai és az euroatlanti távlat mindenki számára cél. – Gior gio Napolitano – megütközést keltve Zágrábban – nemrég az 1945ben Tito partizánjai által legyilkolt olaszok emléknapján a 1015 ezerre becsült olasz halottra utalva népirtásról beszélt, szláv területcsatolásnak nevezve az 1947es párizsi békeszerződést. M iként vélekedik az olasz államfő nyilatkozatáról? – Tiszteletben kell tartani a történelmi igazságokat. A totalitárius rendszerek bűneit ki kell vizsgálni. Javasoljuk a horvát – olasz történelmi bizottság újbóli felállítását, tisztázzák, mi történt tulajdonk éppen. A megoldásában esetleg belekapcsolódhat az Európai Bizottság, de nem lehet bíró. – A horvát kormányban több miniszteri posztot hölgyek töltenek be. Egyre több a nő a politikában? – Igen, a horvát kormányban négy tárcát vezet nő, és hölgy az egyik ko rmányfőhelyettes is. A Szábor képviselőinek egynegyede nő. A külügyminisztériumban is sok a hölgy, a kabinetben például csak egy tanácsosom férfi. Az európai integrációs főosztályon dolgozó kollégáknak pedig több mint 70 százaléka nő. Az átlagéletkor 30 év körül van. Véleményem szerint a hölgyek ezen a területen is egyre jobban előretörnek. vissza Felemás hágai ítélet Magyar Nemzet 2007. február 27. Szerző: Sebestyén Imre A hágai Nemzetközi Bíróság felmentette Szerbiát a boszniai népirtás felelőssége alól, elutasítva ezzel a 14 évvel ezelőtti szarajevói beadványt. Nem kötelezte kártérítés fizetésére, ám elmarasztalta azért, hogy nem akadályozta meg a bűncselekményeket. A döntés végérvényes, kötelező erejű. Belgrádot nem t ették felelőssé – sem közvetlen elkövetőként, sem bűnsegédként – a boszniai genocídiumért, ám a bíróság úgy értékelt, hogy a perelt fél megszegte a népirtás megakadályozásának és a bűnösök megbüntetésének kötelezettségét. A bírák úgy értékelték, nincsenek bizonyítékok arra, hogy népirtás történt volna BoszniaHercegovina teljes területén, de azt megállapították, hogy mégis genocídium volt Srebrenica térségében (1995 júliusában).
