Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-27
9 Budapest, 2007. február 27., kedd (MTI) - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök részt vesz a Szülőföld Alapról szóló törvény alapján létrejövő Regionális Egyeztető Fórum mai alakuló ülésén. A kormányfő vezetésével, hazai és határon túli magyar politikusok részvételével megalakuló fórum ülésén véglegesítik az ez évi támogatási célokra és prioritásokra vonatkozó ajánlásokat, meghatározzák a nyilvános és nem nyilvános pályázaton elnyerhető támogatásrész konkrét mértékét, és döntés születik az egységes támogatási elvekről. A Szülőföld Alap az idén több mint k étmilliárd forint támogatást tud nyújtani a szomszédos országokban élő magyarságnak, s arról már egyetértés alakult ki, hogy a Kárpátalján, illetve a Vajdaságban élő magyarság a létszámarányossági elvtől eltérő, annál markánsan nagyobb támogatásban részes ül. Az ülést eredetileg múlt csütörtökre tervezték, a miniszterelnök betegsége miatt halasztották el. vissza Solana elutasítja az egyoldalú koszovói függetlenség lehetőségét − Üdvözli a hágai döntést Vajdaságma.info • 20 07.02.26. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben elutasította azt a lehetőséget, hogy Koszovó saját maga, egyoldalúan kiáltsa ki függetlenségét. Egyben üdvözölte a hágai Nemzetközi Bíróság döntését, amely felment ette a boszniai népirtásban való kollektív bűnösség vádja alól Szerbiát mint államot. Solana szerint különösen nagyra kell értékelni, hogy nem született kollektív szankció. Ami Koszovót illeti, az Európai Unió továbbra is azt szeretné, ha a két érintett fé l, azaz a helyi albánok és Szerbia képes lenne megállapodni a tartomány státusáról. Ha ez mégsem sikerül (s erre kevés az esély), akkor az ENSZ Biztonsági Tanácsa kötelező érvényű döntést hozhat, rákényszerítve akaratát a felekre. Ám a BT megosztott, s Oro szország, amelynek állandó tagként vétójoga van, Belgrád egyetértéséhez köti bármiféle határozat megszavazását. Emiatt az utóbbi napokban Koszovóban már olyan vélemények is elhangzottak, hogy a tartomány egyoldalúan kiáltsa ki függetlenségét. Solana szeri nt az EU számára alapvető fontosságú, hogy az ENSZ BT hozzon határozatot az ügyben. Egyben üdvözölte, hogy koszovói vezető politikusok nem támogatták az egyoldalú nyilatkozatra vonatkozó követeléseket. A hágai Nemzetközi Bíróság ítélete kapcsán Solana úgy vélekedett: a végzés segíthet abban, hogy lezárják a történelem ezen drámai és sokak számára fájdalmas fejezetét. "Remélem, hogy mindez hozzájárul majd a népek közötti végleges megbékéléshez" – idézi az MTI Solanát. vissza Belgrád elkerülte a hágai megbélyegzést Magyar Hírlap • 2007.02.27. Szerbiában óriási megkönnyebbüléssel fogadták a hágai ítéletet, amely felmentette az országot a népirtás vádja alól. Belgrád nem köteles csillagászati összegű hadikárpótlást fizetni BoszniaHercegovinának, de haladéktalanul ki kell adnia Ratko Mladicot. A szerb közvélemény tegnap a tévéképernyők előtt izgulta végig az ítélethirdetést, a háromórás közvetítés alatt szinte megbénult az élet a városokban. Végül is fellélegezhettek az emberek: a hágai Nemzetközi Bíróság elvetette a Szarajevó által tizennégy é vvel ezelőtt beterjesztett keresetet, amely agresszióval és a bosnyákok elleni népirtással vádolta az egykori Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot és annak jogutódjait, Szerbiát és Montenegrót. Belgrád elkerülte a megbélyegzést, és mentesül a háborús jóvátét el fizetése alól is. Boris Tadic államfő az ország jövője szempontjából rendkívül fontos eseménynek nevezte az ítéletet, amellyel elismerték az új hatalom erőfeszítését, hogy szakítson a terhes milosevici örökséggel. Az elnök javasolta, hogy a parlament ké sedelem nélkül határozatban ítélje el a srebrenicai népirtást, a kormány pedig tegyen meg mindent a hágai szökevények letartóztatása érdekében. A Rosalyn Higgins bírósági elnök által felolvasott határozat szerint a bíróság elvetette azt a vádat, hogy Sze rbia részt vett vagy segítette a BoszniaHercegovina területén a bosnyákok és a horvátok ellen irányuló genocídiumot. Egyedül az 1995 júliusában történt, hétezer áldozatot követelő srebrenicai mészárlás minősül népirtásnak. A bíróság azonban nem talált biz onyítékot arra, hogy Belgrád tudott volna a boszniai szerbek vezérkara által tervezett tömeggyilkosságról, bár jelentős segítséget nyújtott hadseregüknek. A bíróság szerint Belgrád nem ellenőrizte
