Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-26
22 elvárásokat keresi, mintha azok tétlenséget sugallnának, holott ez természetesen nem igaz. A magyar fél mondta fel a bősnagymarosi vízlépcsőrendszer felépítéséről rendelkező, 1977ben megkötött államközi szerződést, majd teljesen leállította a munkálatokat. Még a bősi vízerőmű környékén is, holott a Duna régi medrének ez a szakasza is ehhez a műtárgyhoz tartozik. De magyar részről itt sem történik semmi, pedig ebben a térségben az árvízvédelem szempontjából kritikus a helyzet. Mindezek ellenére azért tapasztalható előrehaladás, hiszen a három szakértői vegyes bizottság dokumentumai elkészültek, ezeket mindkét fél aláírta. - Ennek ellenére a legtöbb vitatott kérdésben a kívülállók alig észlelnek elmozdulást. Szlovákia ragaszkodik az eredeti szerződés végrehajtásához, Magyarország viszont végérvényesen lemondott az alsó vízlépcsőről. - Azért árnyaljuk a képet. Mi ma is úgy tartjuk, hogy egykori közös céljainkat az 1977es államszerződés végrehajtásával érhetjük el leginkább. Ugyanakkor türelemmel várjuk a magyar szakértők alternatív javaslatait, amelyek azt hivatottak igazolni, hogy a magyarországi duzzasztómű nél kül is teljesülhetnek az elvárásaink. Elsősorban az energiatermelési, az árvízvédelmi célokra gondolok, nem utolsósorban pedig a Pozsony és Budapest közötti Dunaszakasz a környezetre (SEA) gyakorolt hatásának stratégiai megítélésére. Ilyen tervezetet máig nem kaptunk. Pedig készek vagyunk minden javaslatot megvitatni. - A szigetközi növény- és állatvilág állapotáról még mindig riasztó híreket hallani. - Megtévesztő és célzatos minden olyan propaganda, amely azt bizonygatja, hogy a bősi vízerőmű működés e óta kevés víz érkezik a Szigetközbe. Miért hallgatják el, hogy milyen volt a korábbi helyzet, amikor a MosoniDunaágba nem érkezett állandó vízutánpótlás? Korábban ez a szakasz csak az év néhány napján kapott vizet a Dunából. A kedvező változást éppen a bősi duzzasztás tette lehetővé. Jelenleg másodpercenként 40 köbméter tiszta víz jut ide. Vajon ez nem jelentős segítség a Szigetköznek? Mindezeket az adatokat tavaly részletesen ismertettük a magyarországi és a szlovákiai szakértők tudományos konferenciáj án, és ott senki sem cáfolt meg bennünket. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a bősi vízerőmű működésének hatására a Duna régi medrétől 300 méternyi távolságra, mindkét oldalon csökkent a talajvíz szintje. Ezen a helyzeten elsősorban mederrendezéssel, vagy is kisebb gátak építésével lehet segíteni, ahogy az Dunakilitinél már megtörtént. Vajon miért nem folytatja a magyar fél ezt a munkát? Leginkább így segíthetnének a Szigetközön, amelynek a helyzetét önmagában a Duna teljes vízkészlete sem oldaná meg. - V alóban várható áttörés a tárgyalásokon? - Decemberben Budapesten átnyújtottuk a szlovák megállapodástervezetet, mi pedig átvettük azt a dokumentumot, amelyben partnereink kifejtik, milyen uniós irányelvek és elvárások szerint lehetne a vitát rendezni. E z lényeges elmozdulás és biztató fejlemény. Jelenleg Pozsonyban elemezzük a magyar javaslatokat, és formáljuk saját álláspontunkat. Tudtommal intenzív mun ka folyik Budapesten is. Rövidesen megküldjük egymásnak az anyagokat, amelyekről majd legközelebb Pozsonyban, valószínűleg március 7én tárgyalunk. - Mikorra várható a végső megegyezés? - Ha a mostani tempóban haladtunk volna, már régen megszülethetett volna. Így még sok víz lefolyik a Dunán, amíg eljutunk a teljes egyezségig. vissza Véget kell már vetni a piros szőnyeges külpolitikának Népszava 2007. február 26. Összeállította: Kepecs Ferenc Független szakértők alapo zzák meg az új stratégiát – Bevonják a munkálatokba az eddigi gyakorlat legélesebb kritikusait is Mit tartalmaz az az új magyar külpolitikai stratégia, melynek munkálatairól sajtótájékoztatón számolt be Göncz Kinga szakminiszter? Annyit máris tudni, hog y e stratégia független szakértők tanulmányain fog alapulni, melyek közül néhány már olvasható a Külügyminisztérium honlapján.
