Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-26
9 Tárca nélkül maradhat az RMDSZ HVG • 2007. február 25. 12:57 Lehazugozta Borbély László területrendezési és középítkezési megbízott minisztert a demokrata (PD) Anca Boagiu integrációs m iniszterasszony, amiért az RMDSZ politikusa szerint a hamarosan átalakítandó kormányban ő kapja az újonnan alakuló régiófejlesztési tárcát. Boagiu kijelentette, a liberálisdemokrataRMDSZ koalícióban még nem döntötték el, miként osztják el a minisztéri umokat. A gond az, hogy a jelenlegi 23 tárcából a tervek szerint maximum 17 marad, megszűnik a két miniszterelnökhelyettesi funkció – az egyiket Markó birtokolja – és eltörlik a megbízott miniszteri tisztségeket is. Ez utóbbiból kettő a szövetségé Borbély és Winkler Gyula kereskedelemmel megbízott miniszter által. Ugyanakkor egyszerű hivatallá degradálnák a Nagy Zsolt vezette kommunikációs minisztériumot. Az RMDSZ csúcsvezetősége máris attól fél, hogy a demokrataliberális párviadal miatt az amúgy is gyat rán működő kormányból kiszorítják őket, ezért szeretnék megszerezni legalább a már említett régiófejlesztési tárcát. vissza Irházi János/ Arad Új választásokra készül az ukrán ellenzék − Együttműködési megállapodást kötöt t Julija Timosenko Tömbje és a Mi Ukrajnánk Magyar Nemzet • 2007. február 26. (10. oldal) Székely Gergely Az ország államiságát fenyegető koalíció leváltását és új választások kiírását tűzte zászlajára az ukrán parlament két ellenzéki ereje, a Julija Tim osenko Tömb (BJUT) és a Mi Ukrajnánk (NU) párttömörülés, amelyeknek vezetői szombaton a legfelsőbb tanács épületében írták alá együttműködési megállapodásukat. E lépés komoly nyugtalanságot váltott ki a hatalmi többség körében, amely mindenekelőtt a nemzet i megosztottság elmélyítésére és a politikai válság kiprovokálására irányuló szándékot látja az összeborulásban. Teljes a káosz az ukrán politika hadszínterén: a szemben álló felek egyre nagyobb elszántsággal és indulattal feszülnek egymásnak. Az utóbbi n apok legbotrányosabb jelenetei ezúttal is a parlamentben voltak, miután a koalíciós többség megakadályozta az ellenzéket abban, hogy a szociális problémák, nevezetesen a közműdíjak, a minimálbér és nyugdíj kérdéskörét napirendre tűzzék. A Régiók Pártja (P R) az elnöki emelvény megszállásával állta útját az ellenzéknek, amire válaszként a BJUT elfoglalta az épület alagsorában a törvényhozás áramellátását szabályozó kapcsolóberendezéseket, teljes sötétségbe borítva az üléstermet – és ezzel együtt, elemzők sze rint, az ukrán politikát is. A képviselőtestület azonban rövid idő alatt alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez, és a tartalékgenerátorok által szolgáltatott intim félhomályban is tette a dolgát. Határozottan elutasította Volodimir Ohrizko külügymin iszterré, illetve Viktor Korol az Ukrán Biztonsági Szolgálat elnökévé történő kinevezését, jóllehet az államfő előre figyelmeztette a koalíciót, hogy nincs alku, más személyek jelölése szóba sem jöhet, mivel ezeknek a tisztségeknek a betöltésére való jelöl és joga az alkotmány szerint kizárólagosan őt illeti meg. Az elnöki figyelmeztetésnek azonban mégsem lett foganatja, ami elemzők szerint valójában senkit sem lepett meg, hiszen a koalíció hangulatából és a kormányfő nyilatkozataiból ítélve a döntést előre borítékolni lehetett. A történtekre reagálva Viktor Juscsenko felelőtlenséggel vádolta meg a kormányt, amelyet szerinte a hatalmi jogkörökön kívül valójában semmi más nem érdekel. A kormányfő szerint viszont senkinek nem állt szándékában az államfő jogköre inek megcsorbítása. Számára ez elvi kérdés, amint az is, hogy mindenki csak annyit akarjon magának a hatalomból, amennyi az alkotmány szerint megilleti. Viszont ennek ellentmondani látszik, hogy a koalíció előrenyomulása – az önmaga számára írt miniszteri kabinetről szóló törvény szellemében – ma már nem csupán az államfői jogkörök ellen irányul. A Régiók Pártjának frakciója újabban ugyanis már az elnöki titkárság finanszírozásának lefaragását követeli a kormánytól, azzal érvelve, hogy a kancellária amúgy s em foglalkozik mással, mint az alkotmányos államrend megdöntésének előkészítésével. Hogy ezt az ütőkártyát történetesen most húzták elő, bizonyára összefüggésben van azzal, hogy az államfő gyakorlatilag előre áldását adta az ellenzéki erők összefogására, a mi esetleges vészhelyzet, azaz apparátusa finanszírozásának megvonása esetén is megfelelő hátteret biztosíthat számára funkciói érvényesítéséhez. vissza
