Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-01
5 Brüsszel, 2007. január 31., szerda (MTI) - Kritikával illette az Európai Parlament Koszovóról készülő jelentését Tabajdi Csaba (MSZP) társjelentéstevő egy EPb izottsági ülésen az MTI brüsszeli irodájához szerdán eljuttatott nyilatkozat szerint. A tervezetet Joost Lagendijk, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport holland tagja készítette. - A jelentéstevő nem igazodik az elmúlt időszak fejlemé nyeihez, Matti Ahtisaari ENSZkülönmegbízott következtetéseihez. A jelentéstervezet már most függetlenséget adna Koszovó tartománynak, míg a rendezésben érintett Ahtisaari és az illetékes államok, az összekötőcsoportból az Egyesült Államok, illetve NagyBr itannia kivételével az unió tagállamainak többsége megfontoltabb, lassúbb, a nemzetközi jogot tisztelő utat választott - jelentette ki a magyar szocialista képviselő. Tabajdi Csaba kifejtette, hogy tiszteletben kell tartani a nemzetközi jogot. Sem az E NSZ Biztonsági Tanácsa, sem az Európai Unió, sem az Európai Parlament nem adhat Koszovónak függetlenséget, mert előbb meg kell változtatni az ENSZ BT idevonatkozó határozatát, amely Koszovót Jugoszlávia, ma Szerbia integráns részének tekinti. Ennek megvált oztatása megnyitja az utat ahhoz, hogy Koszovó kikiáltsa a függetlenségét, és ezt követően az EU és az ENSZ tagországai elismerjék mint független államot. Az EPbizottsági ülésen felszólalók többsége ezzel egyetértett. - Nyilvánvaló, hogy Koszovó szuverenitása korlátozott lesz - hangsúlyozta Tabajdi Csaba , hiszen változatlanul ott állomásoznak a NATO erői és az ENSZ erőit fel fogják váltani az Európai Unió szervezetei. Tabajdival együtt többen kifejtették, hogy egy elhamarkodott, túl korai, a nemzetközi jogot megsértő európai parlamenti döntés megakaszthatja a szerbiai demokratikus koalíciós tárgyalásokat, nacionalista visszarendeződéshez vezethet. Tabajdi Csaba felvetette, jó lenne végre tudni, mennyibe fog kerülni az uniónak és meddig f og tartani a koszovói jelenlét. Milyen tanulságokat vont le az unió abból a hat évből, amíg az ENSZ és a NATO jelen volt a tartományban, illetőleg a boszniaihercegovinai tizenegy esztendős nemzetközi jelenlétből, mit kellene a helyi sajátosságokat és adot tságokat figyelembe véve másképp csinálni? - Nem elegendő önmagával Koszovóval foglalkozni, hanem a térség egészének stabilitásában kell gondolkodni - zárta felszólalását a magyar szocialista képviselő. - Fel kell mérni, milyen hatása lesz a függetlens égnek Szerbiára, a szomszéd államokra, ahol nagy számú albán kisebbség él. A rendezés során a függetlenné váló Koszovónak tiszteletben kell tartania a meglévő határokat. Nem szabad megengedni, hogy akár Macedóniával, akár Albániával egyesüljön. vissza Az elnök az EPben: elmaradt a botrány - Kerülte a belpolitikai témákat az államfő az Európai Parlamentben Új Magyar Szó 2007. február 1. Az elnök enyhe szemrehányást tett a tagországoknak, amelyek átmeneti korlátozáso kat vezettek be a romániai munkaerővel szemben. A hosszúra nyúlt felkészüléssel Románia bebizonyította, hogy a nehézségek ellenére az EUintegráció lehetséges – hangsúlyozta Traian Băsescu tegnap az Európai Parlament előtt mondott beszédében. Az államfő – aki először járt Brüsszelben uniós tagország elnökeként – bevezetőjében köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak, hogy az EU megalakulását jelentő Római szerződés ötvenedik évfordulóját Románia immár a közösségen belül ünnepelhesse. Traian Băse scu hangsúlyozta: az 1990hez állapotokhoz képest Románia óriásit lépett előre. A bírák függetlenek, a kormányt felelős miniszterek alkotják, az állami gondozott gyerekek sorsa javult, akárcsak a roma kisebbségé, bár utóbbiak helyzete nem kielégítő – sorol ta a változásokat az államfő. Külön kiemelte, hogy a tagországok közül Romániában a legszigorúbbak az érdekellentétekre és a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó szabályok, átláthatók a közbeszerzési eljárások, és büntetőjogi szankció jár az adócsalásért. Az á llamfő hozzátette, tudatában van annak, hogy még sok a tennivaló. „A csatlakozás és az integráció nem szinonimák – hangsúlyozta – , viszont a taggá válással új perspektíva nyílt az ország előtt, és elnöki hatásköreim határai között mindent megteszek, hogy e bből Románia és EU egyaránt nyerjen.” Biztosította a képviselőket arról is, hogy Románia szolidáris lesz az Európai Unióval, és felkészült arra, hogy érdekeit összehangolja a közösség érdekeivel, növelve ezzel az Unió kohézióját.
