Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-15
18 Érdeklődésünkre Wolf Rudolf, az Apáczai igazgatója közölte: már a felháborodott szülők részéről is érkezett erről jelzés. Ő maga viszont nem tud erről semmit, tőle senki nem kért ehhez engedélyt, nem tájékoztatták ilyen akciókról. Az igazgató megígérte, hogy ma utánajár a dolognak. Az unitárius kollégium igazgatója, Popa Márta képtelenségnek tartotta és határozottan cáfolta a hírt. Elmondása szerint tegnap a tanári kar gyűlésezett, de ilyesmiről nem volt szó, ő maga pedig egész nap az iskolában tartózkodott, és észrevette volna, ha ilyesmi történik. Az üggyel kapcsolatban a református püspök kampányfőnöke, Szilágyi Zsolt a Szabadságnak kijel entette: ki kellene deríteni, hogy kik követtek el ilyesmit, mert önkénteseik csakis törvényes helyeken gyűjtenek aláírást. A kampányfőnök szerint nem kizárt, hogy diverzióról van szó. Mint ismeretes, a tanintézmények területén törvény tiltja a politikai tevékenység minden formáját. vissza Magyar mérce Krónika • 20070215 Minden bizonnyal a román – magyar közös kormányüléseket tekintik a két ország k özötti magas szintű kapcsolatok mintapéldányának azok a hazai és magyarországi kommentátorok, akik kórusban fanyalogtak Sólyom László köztársasági elnök bukaresti és erdélyi látogatása nyomán. Azt a gyakorlatot, miszerint az állami főméltóságok közti talál kozóknak kötelező módon a minden szép, minden jó szellemében kell zajlaniuk. Ezeken a találkozókon a problémákról akkor kell említést tenni, ha azokat megoldották már. Csak a mosolydiplomácia mércéje alapján lehet azt a következtetést levonni, hogy a leh ető legszerencsétlenebb időpontban látogatott Romániába Sólyom László, hogy a székelyföldi belső népszavazás „belerondított” a tárgyalásai menetébe. Az erdélyi magyarság soraiban alighanem azok vannak többségben, akikben korábban is ellenérzéseket váltott ki, ha a két ország vezetői túlzottan összemelegedtek. Nem azért, mert viszályra kódolták a génjeiket. Inkább arról van szó, hogy a közösség helyzetét sem Markó Béla, sem Tőkés László nem tekinti rendezettnek. Ha pedig ilyen körülmények között túlzott az ö sszeborulás a magyar és a román állam vezetői között, az csakis az erdélyi magyar közösség érdekeiről való lemondás árán történhet. Ha innen közelítünk a magyar államfő látogatásához, alkalmasabb időt nem is lehetett volna találni. Az SZNT belső népszavazá sa biztosította, hogy Sólyom László arról beszéljen, amiről beszélnie kellett. És becsületére válik, hogy azt mondta, amit kellett, megállapításaival addig ment el, ameddig tisztségéből adódóan elmehetett. A normalitás hangján szólt az autonómiáról, az any anyelvi oktatásról, a kétnyelvűségről egy olyan világban, amelyben tudatlanság és előítéletek elegye torzítja a közbeszédet. Ez pedig többet tesz a mosolygós lemondásnál. Elhozhatja azt az időt, amikor az autonómia bukaresti megítélése válik a román – magyar államközi kapcsolatok mércéjévé. vissza Szerzo: Gazda Árpád A parlamentáris demokráciát támadta beszédében az elnök - Népszavazás kiírása egy új választási rendszer bevezetéséért Új Magyar Szó 2007. február 15. Szerző: Gujd ár Gabriella Az egyéni szavazókörzetes választás bevezetéséről szóló népszavazás kiírását kezdeményezte tegnap a szenátus és a képviselőház együttes ülésén tartott beszédében Traian Bãsescu államfő. Az egyéni szavazókörzetes választás bevezetéséről szóló népszavazás kiírását kezdeményezte tegnap a szenátus és a képviselőház együttes ülésén tartott beszédében Traian Bãsescu államfő. „Konzultálok önökkel a következő parlamenti választásoktól alkalmazandó egyéni szavazókörzetes rendszer bevezetésére vonatkoz ó népszavazás kiírásáról” – közölte a honatyákkal az elnök. Hozzátette, az általa konzultációként értékelt bejelentéssel megkezdődött a népszavazás beindításához szükséges eljárás.
