Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-14
36 majd kijelentését magyarázva kifejtette, hogy bár jogász és könyvtáros a végzettsége, államelnöki beiktatása után Magyarországon nem gyakorolhatja egyetemi tanári hivatását. Sólyom ismét leszögezte: romániai látog atása során a kultúrnemzet és az állam fogalmát próbálja tudatosítani a román partnerekben. Kató Béla felvetésére válaszolva Sólyom az anyaországi támogatások kérdését is érintette. Hangsúlyozta, Magyarországon az államelnök hatalma jóval csekélyebb, mint Romániában, ennek ellenére megígérte, hogy latba vetve tekintélyét, továbbra is az egyetem fontosságát és szükségességét tolmácsolja a magyarországi politikusoknak. Az önállósulás szükségességét hangsúlyozta Az anyanyelvi oktatás fontosságát hangsúlyozt a Sólyom László a Markó Béla RMDSZelnökkel Marosvásárhelyen folytatott megbeszélésen is. Az elmúlt két nap során az RMDSZ elnökével másodszor találkozó Sólyom leszögezte: a romániai magyarságnak joga van a teljes körű, önálló anyanyelvi képzésre. „A magya r kultúra ápolása nem merülhet ki néptáncok előadásában. A magyar felsőfokú képzéshez nem elegendők a magyar csoportok. A magyar társadalom akkor egész, ha teljes anyagi és szellemi struktúrával rendelkezik. Ehhez pedig önálló oktatási intézményekre van sz üksége: az óvodától az egyetemig” – hangsúlyozta Sólyom László. A kora délutáni órákban marosvásárhelyi egyházi elöljárókkal, értelmiségiekkel és vidéki polgármesterekkel találkozott Sólyom László. Zárt ajtós tanácskozáson Maros megye fejlesztési stratég iáiról és különböző kulturális és felsőoktatási intézmények gondjairól és terveiről ejtettek szót. A területi önrendelkezés megvalósítható Sólyom László arra biztatta az erdélyi magyarságot – melyet ismételten az anyanemzet részeként és nem határon túli kisebbségként emlegetett – , hogy legyen a versenyképesség képviselője, és ne forduljon magába. Az államfő megismételte az egy nappal korábban, Bukarestben tett kijelentését is, miszerint a kulturális autonómia Európában magától értetődő jognak számít, de ha egy közösség akarja, a területi önrendelkezés is megvalósítható. „Nagyon fontosnak tartom, hogy a magyar államelnök időről időre egyértelműen, világosan és tisztán fölveti az igényeinket. Ez nem azt jelenti, hogy egyik napról a másikra megoldódnak a k érdések, de így legalább a román politikusok és a sajtó is odafigyel gondjainkra” – értékelte a magyar államfő látogatását Markó Béla. A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezte autonómiareferendum kapcsán Sólyom kifejtette: az „alkotmányellenesség” fogalma ne m játék, ez nem politikai minősítés, hanem egy nagyon alapos indoklást igénylő jogi kategória. A belső népszavazáson megfigyelőként részt vevő fideszes parlamenti képviselőkre vonatkozó újságírói kérdésre a magyar államfő elmondta: a két politikus turist aként tartózkodik Romániában. Erzsébet asszonyt lenyűgözte a város Az államelnök felesége, Erzsébet asszony férje megbeszélései alatt Marosvásárhely néhány jellegzetes helyszínével, a Teleki Tékával, az épületben berendezett Bolyai Múzeummal és a Kultúrp alotával ismerkedett. A tékában, melynek Spielmann Mihály könyvtáros minden zugát bemutatta, mintegy két órát töltött az államfő felesége. „Lenyűgöző volt, amit láttam. Még Bolyai János kéziratait is megtekinthettem” – mesélte séta közben a Krónikának Só lyom Lászlóné, miután egy magyarországi akadékoskodó testőrt azzal utasított rendre, hogy mindenféle protokollum, féltés vagy tilalom ellenére, ő hajlandó nyilatkozni. „Művészetrajongóként csodálatosnak tartom a Kultúrpalota szecessziós stílusát, de kellem es benyomást hagytak bennem a város utcái is, melyeket autóból láthattam” – osztotta meg benyomásait Erzsébet asszony, miközben a Tükörterem festett ablakait csodálta. Az elnök felesége elmondta, hogy magyar szakos tanárnőként többször hozta a diákjait E rdélybe, és megígérte: ezentúl még sűrűbben fog idelátogatni. Így távozott Sólyom László is: „Beváltom a fenyegetésemet, és ezentúl
