Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-14
34 részaránya nem éri el a húsz százalékot – közölte Boc. – Ami pedig a BBTEről menesztett két oktató ügyét illeti, közöltem a magyar államfővel, hogy ez nem etnikai, hanem munkajogi probléma. A kisebbségi törvény megszavazása a kormányprogram része, de a törvénynek összhangban kell lennie az alkotmánnyal és a Velencei Bizottság jelentésével egyaránt – nyilatkozta a polgármest er. A köztársasági elnök külön találkozott Tőkés László református püspökkel. Az egyházfő több dokumentumot is átnyújtott Sólyomnak: egy iratcsomót, amely a nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetem bővítésének terveit tartalmazza, illetve fényképeket és okm ányokat a Lorántffy Zsuzsanna középiskola sportpályája körül kitört konfliktusról. A Szabadság kérdésére a református püspök elmondta: nagy megtiszteltetés számára, hogy a köztársasági elnök vele, mint az EMNT elnökével is találkozott. Az egyházfő felvete tte azokat a kérdéseket, problémákat, amelyek szerinte fontosak: az állami magyar egyetem kérdését, a Sapientia – EMTE és a Partiumi Keresztyén Egyetem akkreditációs gondjait, a Protestáns Teológiai Intézet anyagi nehézségeit. Szó esett a felekezeti oktat ásról is. A régiók kulcsszavát használva Tőkés Székelyföld és a Partium ügyéért szállt síkra. Meghívta Sólyom Lászlót egy partiumi útra, amely elképzelése szerint – kihasználva a határok átjárhatóságát – az országhatár mindkét oldalán zajlana. A magyarság számára létkérdés, hogy a régiók fogalmát tartalommal töltsük meg – fogalmazott a püspök, hozzátéve: az elnök elfogadta a meghívást. Tőkés arra kérte a magyar államfőt, foglaljon állást, és védje meg a székelyföldi népszavazás kezdeményezőit, akik szerint e semmi törvényellenest nem követtek el. Az elnök kedvezően reagált a kérésre, elismételte azt, amit ezzel kapcsolatosan korábban, Bukarestben nyilatkozott, és hozzátette: az alkotmányellenességi minősítésekkel nem lenne szabad dobálózni. Sólyom László ér deklődött az európai parlamenti választások iránt is, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az erdélyi magyarság szintjén nem sikerült közös álláspontra jutni. A református püspök – aki független jelöltként maga is indul a megmérettetésen – hangot adott me ggyőződésének, miszerint az egyetértés hiányáért kizárólag az RMDSZ vezetői okolhatók, ugyanakkor elmondta: véleménye szerint még lehetséges a megegyezés. Az RMDSZ ügyvezető elnökségi hivatalában az államelnök erdélyi ’56osokkal találkozott. A beszélgeté s után elmondta: megrázó élményben volt része. Azok a személyek ugyanis, akiket az 1956os forradalommal való együttérzésük és erdélyi szervezkedésük miatt ítéltek el, megosztották vele emlékeiket, néhányan pedig sírva fakadva mesélték el szenvedéseiket. – Ezekre az emberekre mindnyájan büszkék lehetünk – szögezte le. Sólyom László úgy vélte, mind Magyarországon, mind Romániában fontos, hogy a közvélemény megtudja, milyen sokan álltak ki Erdélyben is a szabadság ügye mellett. Az államfő kijelentette: Băse scu elnököt és Tăriceanu kormányfőt is arra kérte, hogy a meghurcoltaknak szolgáltassanak elégtételt. Este, az Erdélyi MúzeumEgyesület (EME) székházában Sólyom László az erdélyi magyar tudományos, kulturális és civil társadalom vezető személyiségeivel ta lálkozott. Köszöntőjében Egyed Ákos EMEelnök elmondta: szükség van a magyar állam különleges figyelmére. Kányádi Sándor költő a románmagyar és a magyar – magyar közös útkeresés, Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke pedig a normalitás visszatérésének s zükségességére, Kötő József, az Erdélyi Közművelődési Egyesület elnöke pedig az erdélyi értékteremtő munka támogatásának fontosságára hívta fel az államfő figyelmét. Köllő Gábor, az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság elnöke is a támogatások biztosítását kérte, SárkányKiss Endre egyetemi előadótanár pedig arról beszélt: a verespataki bányaprojekt senki számára nem előnyös. Magyari Tivadar, a Babeş – Bolyai Tudományegyetem kijelölt rektorhelyettese megköszönte az elnöknek, hogy a magyar egyetem kérdését na pirenden tartja. Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke úgy vélte, a magyar egyetem újraindítása politikai jóvátétel kérdése. vissza Mégsem törvénytelen a referendum
