Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-14
7 A Bukarestben megjelenő Új Magyar Szó (ÚMSZ) szerint a népszavazás "némiképp beárnyékolta" a román és a magyar államfő tárgyalásá t, és "nem igazán segítette az érdemi döntések meghozatalát". A lap vezércikkének szerzője úgy véli, hogy ha Sólyom egyszer már beütemezett, majd elhalasztott romániai látogatását lehetett volna különösebb feltűnés nélkül halasztani, bizonyára meg is tették volna a magyar és a román diplomácia irányítói, ugyanis "egy román magyar csúcsra a mostaninál rosszabb időpontot keresve is aligha találtak volna". A szerző azzal támasztja alá álláspontját, hogy a kisebbségi törvénytervezet "továbbra is ott d ekkol a bukaresti parlamentben, ráadásul pont most hágott tetőfokára a székely autonómiareferendumosdi által a kvázi teljes román politikai osztályból kiváltott hisztéria". Így a magyar köztársasági elnök romániai látogatását szinte teljesen áttematiz álják a jelen történései - olvasható az ÚMSZben , háttérbe szorítva azokat a stratégiai témákat, amelyekről tervezetten szót kell ejteni egy román magyar államfői találkozón: a közös európai jövőről, a kétoldalú egyezményekről, már futó vagy indulásra ké sz projektekről. A szerző szerint a két ország belpolitikai nehézségei mellett a látogatást a májusban esedékes romániai európai parlamenti választások kapcsán "élessé vált RMDSZ Tőkés László versenyhelyzet" is nyomasztja. Hozzáteszi: a Sólyomlátogatá s keddi marosvásárhelyi és kolozsvári részére "alighanem ez a kérlelhetetlen magyar magyar ellenségeskedés nyomja majd rá a bélyegét". A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Háromszék kommentátora is úgy látja, hogy a kisebbségi törvénytervezet megfeneklése m ellett a román politikai életet mély ellentétek feszítik, ráadásul Basescu egy kényes bukaresti parlamenti szereplés és esetleges felfüggesztés előtt áll. A szerző szerint kár volt az amúgy kisebbségi kérdésben meglehetősen következetes Sólyom Lászlót ebbe az indulatoktól és előítéletektől felkorbácsolt közegbe engedni, mert most is "a román külpolitika az asztal alá söpört minden magyar kezdeményezést" - írja a Háromszék. vissza Marosvásárhelyen és Kolozsváron tárgyal k edden Sólyom László - HÁTTÉR Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2007. február 13., kedd (MTI) - A romániai magyarság két fontos szellemi, kulturális, politikai és gazdasági központjába - Marosvásárhelyre és Kolozsvárra - várják kedd en Sólyom Lászlót. Marosv ásárhely hagyományosan a Székelyföld "fővárosa". A székelyföldi települések közül a millenniumot követő nagyarányú fejlesztések és építkezések következtében a legvárosiasabb jellegű. Ebben a városban a hetveneses években hatalmas méreteket öltött a Ceauses cuféle erőszakos iparosítás. A román etnikum ezt kísérő nagyarányú betelepítése következtében Marosvásárhely fokozatosan elveszítette kizárólagosan magyar jellegét, 1990ben a lakosság már csak 5560 százaléka volt magyar. Az elemzők, történetírók sz erint ez is oka lehetett annak, hogy a diktatúrát megdöntő romániai eseményeket követően a magyar önszerveződést akadályozni próbálták egyes román politikai erők. Sokak szerint az 1990 márciusi véres magyarromán etnikai konfliktus is ennek a "terméke". Tovább zajlott a marosvásárhelyi magyarság kitelepülésének folyamata, főként az értelmiségi körökben. A város magyar lakossága 2002re 50 százalék alá csökkent. Az akkori adatok szerint a 149 577 fős összlakosságból mindössze 69 804 magyar, 75 316 román . Ez visszahatott a helyi önkormányzat fölötti irányításra is. A fegyelmezetten egységesen szavazó magyarság 2000ig képes volt magyar polgármestert választani. A közösségen belüli viták és a román szavazótábor sikeres egyesítése miatt immár második c iklusra a város román polgármestert választott Dorin Florea személyében. Ugyanakkor a magyarság továbbra is többséget alkot a városi tanácsban, és a város mindkét alpolgármestere magyar nemzetiségű. A város a romániai gazdasági viszonyok változásával az utóbbi időben fejlődésnek indult. A fejlődő magánvállalkozások következtében a város megőrizte fontos szolgáltató és kereskedelmi központi pozícióját. A város és a megye számos magyarországi befektetésnek is célpontja (Richter Gedeon, CBA, OTP stb.) Sólyom László keddi útjának következő, s egyben látogatását lezáró állomása Kolozsvár, Románia harmadik legnagyobb városa, az erdélyi magyar közösség szellemi, kulturális, művészeti és politikai központja. Lakossága 320 ezer fő, az agglomerációval számol va közel félmillió. A 2002es népszámlálási adatok alapján a város lakosságának 19 százaléka magyar nemzetiségű, ami 60 ezer főt jelent. Az állandó magyar lakosság létszámát körülbelül 70 ezerre egészítik ki az itt tanuló diákok. Kolozsvár Bukarest ut án a második - illetve a legnagyobb magyar - egyetemi központ. A BabesBolyai Tudományegyetem mellett számos állami egyetem működik. Több román magánegyetem mellett Kolozsvár a
