Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-13
40 Feljelentést fontolgat a Kovászna megyei Demokrata Párt A Demokrata Párt (PD) Kovászna megyei szervezetének vezetősége rendőrségi vizsgál atot, illetve a szervezők felelősségre vonását kérte népszavazásügyben. A Maros megyei PD vezetősége a bűnügyi feljelentést fontolgat a népszavazás szervezői ellen, az ügyben hétfőn tartanak megbeszélést a demokraták. Gheorghe Baciu, a Kovászna megyei PD elnöke szerint az akció alkotmányellenes, tehát a polgármestereknek határozattal kellene megtiltaniuk a népszavazás megszervezését, így a rendőrségnek is közbe kellene lépnie. (krónika) Jogilag nem sokat ér, de széles körű konzultációnak okés Jogi sz empontból érvénytelen a belső népszavazás – ez a Pro Európa Liga igazgatója, Haller István szakvéleménye . Ez a kezdeményezés "a népszavazás, a közmeghallgatás és a közvéleménykutatás keveréke", magyarázta Haller, aki szerint az eredményt sem lehet egy re ferendum, hanem csupán egy széles körű konzultáció eredményeként bemutatni. . Mozgóurnákat egy valódi referendumon csak kivételes esetekben használnak, ha valaki indokolt esetben kéri – idézte a Krónika az emberjogi iroda vezetőjét. Haller különben megfi gyelőként jelen volt a szovátai akción, és "demokratikus közvéleménykutatási eszköznek" minősítette a kezdeményezést. Ferencz Csaba egyetért azzal, hogy a szavazás formája miatt fennáll annak a veszélye, hogy a hivatalos szervek nem veszik komolyan a ke zdeményezést. – A referendum valóban súlytalanabb, mint egy hivatalos népszavazás, de egyelőre ez az eszköz áll rendelkezésünkre. Két évvel ezelőtt hivatalos népszavazást kezdeményeztünk, de ezt a kezdeményezést elgáncsolták – emlékeztet az SZNTalelnök. vissza Csak négy magyar a szerb parlamentben Vajdaságma.info 2007. február 12. [20:50] Ma éjfélig adhatják át képviselőik névjegyzékét a parlamenti pártok. Pontos adatok híján csak feltételezhetjük, hogy a magyar szavazóp olgároknak kb. a fele nem a magukat magyar nemzetinek nevező pártokra, vagyis a Vajdasági Magyar Szövetségre (VMSZ) és a Magyar Összefogás Koalícióra (VMDPVMDK) szavazott, hanem a polgári pártokra és a vajdasági autonomistákra. A VMSZ által „ellopottnak“ nevezett, az MÖK által pedig az „asszimiláció útjára lépett polgárok által leadottnak“ titulált voksok legnagyobb része a Demokrata Párthoz (DS) került. A Liberális Demokrata Párt (LDP) és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) vezette négypárti koalíció meg a G17 Plusz (ezúttal is) jelentős számú magyar szavazatot kapott, de sok helyen kevesebbet, mint például 2004 szeptemberében, a vajdasági képviselőházi választásokon. E sorok írója szinte meg is jósolta ezen a hírportálon, hogy miként oszlanak majd meg a magyar szavazatok. A VMSZ és az MÖK azzal igyekezett magához csalogatni a magyar szavazókat, hogy a más – általuk kapásból „szerbnek“ bélyegzett - pártok listáján a parlamentbe bejutó képviselők nem a nemzeti, hanem a párt érdekeit fogják szem előtt tar tani. Itt ugyan felvetődik a kérdés, hogy mi a nemzeti érdek, ki a jogosult arra, hogy azt meghatározza, sőt az is, hogy az említett „magyar nemzeti pártok” érdekei mindig identikusake a „nemzeti érdekekkel”? Ezekre a kérdésekre sajátos választ adtak a sz avazók: a VMSZ jelentősen nagyobb részvételi arány mellett aligalig érte el a 2004. szeptemberi szintet (kb. 52.000 szavazatot kapott, ami 3 képviselőre volt elegendő), míg az MÖK be sem jutott a parlamentbe, hiszen a valamivel több mint 12.000 szavazat n em volt elegendő - még 2.500ra lett volna szükség. A VMSZ esetleg a tömbben elért eredményeivel lehet elégedett – a szórványban, értsd: Óbecsétől délre, NyugatBácskában és különösen a Bánságban jelentősen rosszabbul szerepelt, mint korábban. A képviselő i nevek nyilvánosságra kerülése után szinte egyértelművé vált, hogy csupán egy magyar nemzetiségű képviselő jut be „más párt” (értsd: nem a VMSZ) listáján, feltéve, ha a Szerbiai Demokrata Párt (DSS), amelynek képviselői névjegyzékéhez még nem tudtunk hozz ájutni, nem kelt meglepetést. A Szerb Radikális Párt (SRS) listáján esetleg bejutó magyar nevű képviselőket nem tekintem relevánsnak a téma szempontjából… Az LDPLSVGSSSDU koalíció listájáról nem jutott be kisebbségi a parlamentbe, ami részben érthető is , hiszen a 14 helyet 4 párt között kellett elosztani, de úgy, hogy 5 mandátum már eleve a négy párt vezetőjéé volt, sőt Vladan Batić, a hozzájuk csapódott Szerbiai Kereszténydemokrata Párt (DHSS) elnöke is biztos bejutó volt. Ez a koalíció – vagy ha addig szétválnak, akkor annak két pólusa: az LDP és a Liga - vérmes reményekkel fog indulni a