Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-13
17 csak annyi autonómiája lehet, mint bármelyik délromániai városnak. És számára az sem nyom túl sokat a latban, hogy az RMDSZ 1996 óta megbízható tagja vagy támogatója a román kormányoknak. A két stratégiai partner és EUtagország mára furcsa módon ismét szemben áll egymással. Miközben katonai kapcsolataik felhőtlenek, és gazdasági együttműködésük jó úton halad. Miközben a románok rájöttek arra, hogy az erdélyi magyarok egyetlen eddigi követelése sem veszélyeztette jólétüket. Az elnöki találkozó remek alkalom lehetett volna arra, hogy a két ország vezetője olyan alaphangot üssön meg, amellyel a poli tikai kapcsolatok minőségét javítja. Bukarestben azonban láthatóan nincs politikai akarat arra, hogy a fenntartások nélküli együttműködés útjából a megmaradt akadályokat elhárítsák, s az erdélyi magyarok két fő követelését - az egyetem és az autonómia kérd ését - európai módon megvizsgálják. Nehéz eldönteni, hogy milyen mértékben befolyásolta a mostani bukaresti sikertelenséget az a tény, hogy az RMDSZ ellenzéke, a Székely Nemzeti Tanács éppen ezekben a napokban látott hozzá a székelyföldi területi autonóm iáról szóló, ún. belső népszavazáshoz. Ez ugyanis tegnapra látványosan felbőszítette valamennyi romániai pártot. Nem kizárt, hogy nyugodtabb légkörben a magyar államelnök többet érhetett volna el. De az is meglehet, hogy éppen a székely referendum aktual itása okán került szóba hangsúlyosabban az autonómia kérdése. Népszavazás a Székelyföldön Nem hivatalos népszavazás kezdődött szombaton az erdélyi Hargita, Kovászna és Maros megyében a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezésében. Akarjae, hogy az ön t elepülése az autonóm státussal rendelkező Székelyföldhöz tartozzék? - erre a kérdésre kell a mozgóurnás "belső népszavazáson" részt vevő lakosoknak igennel vagy nemmel szavazniuk. A referendum szombaton hét kovásznai, nyolc hargitai településen, illetve a Maros megyei Szovátán kezdődött meg, s a tervek szerint márciusban ér majd véget. Az eredménnyel, amelyet a Székely Nemzeti Tanács Románia elnökének, a kormánynak, a parlamentnek és az európai fórumoknak akarják megküldeni, Székelyföld lakosságának auton ómiaigényét szeretnék bizonyítani. A szombati szavazáson az egyes települések szavazati joggal rendelkező lakosainak 7090 százaléka vett részt, s azok mintegy 90 százaléka válaszolt igennel a feltett kérdésre. Az RMDSZ nem támogatta a referendum megsz ervezését. Markó Béla, a szövetség elnöke szombaton újra kijelentette: az RMDSZ egyetért a területi autonómiával, de az SZNT által szervezett referendummal nem, mivel az ellenkezik a román törvényekkel. Egyébként: a népszavazás fölösleges cselekvés, hiszen mindenki tudja, hogy a székelység autonómiát akar. Markó szerint az autonómiát a román többséggel folytatott együttműködés és tárgyalás útján, a parlamentben kell elérni és megszavaztatni - tette hozzá. Emil Boc, a demokrata Párt elnöke vasárnap felszól ította a székelyeket: ne játszadozzanak a tűzzel. Leszögezte: Románia semmilyen etnikai alapú autonómiát nem támogat. A referendum ellen a székelyföldi román szervezetek is tiltakoztak. A hét végi Sepsiszentgyörgy környéki referendumon megfigyelőként jel en volt Ékes József és Gruber Attila Fideszképviselő. A népszavazás mellett szállt síkra a székelyekhez intézett nyílt levelében Jeszenszky Géza volt külügyminiszter. Haller István, a marosvásárhelyi Pro Európa Liga emberjogi szervezet vezetője úgy vélt e, a népszavazás jogi szempontból érvénytelen. Szerinte az inkább közvéleménykutatásnak tekinthető, tehát a szavazás eredményeit sem lehet majd másképp bemutatni. vissza Koszovóügyben döntsön a BT - Brüsszel a magyar j avaslat alapján pozitív jelzést küld Belgrádnak
