Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-13
15 Sólyom László ezzel szemben a kulturális autonómiát természetesnek, a területit lehetségesnek nevezte. A köztársasági elnök hangsúlyozottan nem erdélyi magyar kisebbségről, hanem a magyar nemzet Romániában élő részéről beszélt, amely nek társadalomként való fennmaradása múlik azon, hogy az óvodától az egyetemig önálló oktatással, értelmiséggel és vállalkozói réteggel rendelkezzen. Párbeszédet javasolt a román közvéleményben és politikai elitben ellenállást kiváltó területi autonómia ti sztázásáról, szerinte például kezdeti formának tekinthető a Székelyföldön már működő önkormányzati szövetség. Markó Béla szerint Basescu nyilatkozata a székelyföldi referendumról belpolitikai célú figyelemeltérés. - Az RMDSZ sem támogatja ezt a jogi köve tkezmények nélküli, mozgóurnás közvéleménykutatást. A mi szemünkben az akció haszontalan, de nem alkotmányellenes, és nem is törvénytelen - hangoztatta a szövetségi elnök, hozzátéve: számolni kell azzal, hogy a korábban a demokrácia letéteményeseiként üdv özölt kormánykoalíciós partnerek időnként szintén magyarellenes magatartást tanúsítanak. A Markóval és az RMDSZ vezetőivel folytatott megbeszélése után Sólyom azt mondta: a kisebbségi nyelvhasználati törvényben számos kiaknázatlan lehetőség van, így a jele nlegi törvényi keretekbe belefér az önálló magyar nyelvű felsőoktatás is. A magyar államfő a sok vitát kiváltó verespataki bányaberuházás mellett felvetette, hogy Romániában még mindig nem rehabilitálták, illetve kárpótolták a romániai 1956 romániai áldo zatait. A megtorlás során húsz embert ítéltek halálra. Beindította tegnap a román ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) az eljárást, amely Traian Basescu államfő tisztségéből való eltávolítását célozza. Román hírforrások szerint a PSD a szintén ellenzéki Konzervatív Párt honatyáinak támogató aláírásával együtt benyújtotta a szenátus és a képviselőház vezető testületeihez azt a jogi dokumentumot, amelyben 25 vádpontban azt próbálják bebizonyítani, hogy Basescu többször is megsértette az alkotmányt. A PSD Basescunak az államfői tisztségből való eltávolítását szeretné elérni. Ehhez az első lépés a parlamenti szavazás, amelyen a törvényhozóknak véleményt kell nyilvánítaniuk arról, hogy megalapozottake az államfő ellen felhozott vádak. A PSD kezdeményezéséne k megszavazása esetében Basescut felfüggesztik tisztségéből, ettől a pillanattól számított harminc napon belül pedig népszavazást kell kiírni leváltásáról. Még nem egyértelmű, hogy mekkora szavazati többség szükséges esetleges eltávolításához. A múlt héten ugyanis, a törvényalkotók megkönnyítették az államfő leváltásához vezető utat a referendumtörvény módosításával, de az elnök egykori alakulata, a Demokrata Párt az alkotmánybírósághoz fordult. A könnyítés értelmében az ország államfője ezen túl akkor is leváltható lenne, ha az e témában kiírt népszavazáson a megjelentek többsége (ötven százaléka plusz egy fő), és nem a választói névjegyzékben szereplők ötven százaléka plusz egy fője támogatja az ország első emberének posztjáról való eltávolítását. vissza Paradogma Népszabadság • Füzes Oszkár • 2007. február 13. Tény: a román politikai elit - tükrözve a társadalom többségét - nincs abban az állapotban, hogy a mostaninál több jogot biztosítson a magyar kisebbségnek. Kor mányozzon bárki Bukarestben, nem hajlandó semmi olyat támogatni, még eltűrni sem, ami a romániai magyar társadalom elkülönülését és önkormányzatiságát erősítené. Ezért a "szeparatizmus" és az "autonómia" rögtön a román állam elleni hívószónak minősül. A ro mániai magyarság és Magyarország iránti bizalmatlanságnak mély történelmi gyökerei vannak, a román politikai nemzettudat egyik fontos eleme, hogy a magyarokkal szemben határozza meg magát. Ebben az a rossz, hogy nem működik az elemi logika. A szórványban élő magyar kisebbség kulturális autonómiája és a Székelyföld területi önkormányzatisága már csak nyilvánvaló földrajzi okokból sem fenyegeti Románia egységét (Maros, Kovászna és Hargita sok száz kilométerre van a határtól, Ártánd és Maros megye között óri ási román többség van, és különben is...). Az sem követhető normális észjárással, hogy egy marosvásárhelyi vagy kolozsvári magyar egyetem ugyan milyen román érdeket sért?! Hacsak nem az a román érdek, hogy minden lehetséges módon siettesse az ott élő mag yarok közösségi gyengülését, abban a reményben, hogy előbbutóbb elrománosodnak. Az etnikai elkülönülés akadályozza a
