Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-10
16 Antitesttel kommunizmus ellen - Renate Weber Románia uniós tagságáról és a politikusok szavatartásáról Magyar Nemzet 2007. februá r 10. Szerző: Rostás Szabolcs Az Európai Unióhoz január elsején csatlakozott Románia lakossága számára már az is nyereség, hogy valószínűleg megtanul figyelni egészsége védelmére – jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjúban Renate Weber bukaresti jogász, politikai és emberi jogi szakértő. Traian Băsescu államfő volt tanácsadója úgy véli, a román állampolgárok pénztárcája nem lesz azonnal vastagabb, ugyanakkor az integrációval bealkonyul a hisztérikus nacionalizmusnak. Renate Weber 1955. augusztus 3án született a romániai Botosaniban, a Bukaresti Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet, utána a New Yorki Columbia Egyetemen jogi és emberi jogi továbbképzésen vett részt. Ügyvéd, egyetemi adjunktus, a romániai Nyílt Társadalomért Alapítvány elnöke, 2 004 decembere és 2005 decembere között Traian Băsescu államelnök jogi tanácsadója. Számos, az emberi és a kisebbségi jogok – közöttük a romániai magyarok helyzete – témakörében írt tanulmány szerzője. Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár Románia számára az uniós integráció? Mit nyújt a romániai társadalom az európai közösségnek? – Számos előnye mellett az integráció azt is feltételezi, hogy a csatlakozó állam elfogadja az uniós szigort. Az integráció előnyei sokkal inkább tetten érhetők a gazdaságilag fej lettebb, a modernizáció szempontjából jobban álló országok esetében, de – kezdetben legalábbis – kevésbé látványosak a gazdaságilag sikertelenebb országokban. Mivel Románia sajnos az utolsó előtti helyet foglalja el az EUban – csupán Bulgáriát előzi meg – az egy főre jutó GDP, vagyis a jólét, az életszínvonal szempontjából, az előnyöket nem fogjuk azonnal érezni a pénztárcánkon. Bukarestnek egymilliárd euróval kell hozzájárulnia az EU költségvetéséhez, és igaz ugyan, hogy mintegy 32 milliárdot pályázhat me g, ám ehhez elfogadható projektek kellenek, amelyeknek a sikeres kidolgozásában nem vagyok biztos. Megtörténhet tehát, hogy meglehetősen durva év vár ránk. És itt kitérnék egy másfajta szigorításra. Romániában roppant alacsony a fogyasztói igényszint, hisz en szegény ország polgáraiként egész életünkben elfogadtuk, amit kínáltak nekünk, mindig az olcsó áru után szaladtunk. Csakhogy ez a kapu részben bezárul, hiszen a háztáji gazdaságban a lakosság csupán saját fogyasztásra termelhet, nem árusíthatja termékét a piacon, ami az őstermelőn kívül a fogyasztó számára is hátrányos, még akkor is, ha ezt az árut soha nem látta minőségellenőr. Ellenben az nyereség lesz, hogy például nem fogyasztunk többé vegyi anyagokkal szennyezett folyóból származó halat, és az e tér en műveletlennek mondható romániai társadalom nagyobb figyelmet fordít életére és egészségére. – Képes lesze fenntartani a bukaresti kormány a gazdasági növekedést, folytatni a reformokat, amikor a kormánykoalícióban állandó belharc dúl, az államfő és a m iniszterelnök között pedig kibékíthetetlennek tűnő ellentét feszül? – Nem kellene összemosnunk a terveket. Ha realisták vagyunk, Románia uniós teljesítőképességét illetően azt kell mondanunk, hogy nem várhatunk egyik napról a másikra bekövetkező csodát. Az ország ugyanazt az útvonalat követi majd, mint az előtte csatlakozók, hiszen az EUban nemigen nyílik mozgási lehetőség arra, hogy mást tegyünk, mint amit kell. Nem feltétlenül egykét év alatt, de legkésőbb tíz éven belül a romániai társadalom is átalaku l, modernizálódik. Nyilvánvaló, hogy a temérdek pénzt és energiát felőrölő Dimbovitaparti politikai civódás befolyásolja a gazdasági, szociális téren végbemenő folyamatokat, rányomja bélyegét a kormányzati tevékenységre. Ezek a csatározások azonban nem ta rtanak a végtelenségig, és a kormány előbbutóbb működni fog. Szerintem a probléma lényege ott van, hogy milyen hatékonysággal teszi majd, képes lesze a csapatmunkára. – Traian Băsescu államfő 2006 utolsó napjaiban a parlament előtt elmondott beszédében e lítélte a kommunista rendszert. Ez azt jelenti, hogy Románia leszámolt a múlttal, a társadalom megtisztult erkölcsileg? – Egyáltalán nem. Ez a jogi következményekkel nem járó nyilatkozat egyszerű formalitásnak számít, amely mögött egy roppant ellentmondáso s jelentés lapul. Normális esetben a jelentés véglegesítése után kellett volna kiállni a nyilatkozattal, ám a tanulmány elkészítésével megbízott bizottság vezetője, Vladimir Tismăneanu történész azt nyilatkozta, hogy a dokumentum kidolgozása csupán kezdeti szakaszáig jutott el. Traian Băsescura már mandátuma kezdetén nyomás nehezedett a civil szervezetek részéről, ezzel magyarázható a sietség. Holott igazi, minden szinten végbemenő erkölcsi megtisztulásról csak akkor beszélhetünk, ha egy társadalom olyan an titestekkel és mechanizmusokkal rendelkezik, amelyekkel eltávolítja magából a kommunista múltat jelképező személyeket. Itt elsősorban a kommunista titkosszolgálat, a Securitate embereire gondolok. Nem feltétlenül lusztrációs törvényre van szükségünk, hanem bölcsességre és érettségre, hogy ne válasszunk semmilyen tisztségbe rovott múltú embereket, sőt ne fogadjuk el a kinevezésüket sem. Márpedig ettől még nagyon messze vagyunk.
