Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-10
13 Piros lapot kaphat az aranyprojekt - A zöldtárca lesöpörte az asztalról a hatástanulmányt Magyar Hírlap 2007. február 10. Szerző: Stépán Balázs Sólyom László köztársasági elnököt vasárnap kezdődő romániai látogatására elkíséri Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter. A környezetvédelemre fogékony elnök feltehetően tárgyalni kíván a verespataki aranybányáról is, amely csak érintőlegesen került szóba a novemberi magyar – román közö s kormányülésen. A Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) cianidos aranybányája miatt, az Erdélyiérchegységben, a Verespatakhoz közeli Szarvaspatakon a temető négyszáztíz sírhelyét kellene megbolygatni, máshova telepíteni, elbontanának öt hegyet, tíz t emplomot, tizenkét temetőt. Kétezer embert kellene kiköltöztetni. Az RMGC 313 tonna arany, 1600 tonna ezüst kitermelésére számít tizenhét év alatt. A cég – ha bányaengedélyt kapna – négymilliárd dolláros bevételt kasszírozna, több százmilliós nyereséget kö nyvelhetne el. A román állam egymilliárdot nyerne a cianidos aranyüzleten. Az RMGC környezeti hatástanulmányát, az espooi egyezmény alapján Magyarország véleményezte. A zöldtárca lesöpörte az asztalról a hatástanulmányt. Százhuszonkét pontban sorolta föl a hiányosságokat. Kifogásolta, hogy hiányzik a terep állapotának leírása, ezért nem lesz megállapítható, hogy mekkora károkat okozott a bánya, és nem lehet meghatározni, mit hogyan kell helyreállítani a leharcolt vidéken. A katasztrófakódex, az intézkedés i terv hézagos, egy baleset után csak kapkodná fejét a katasztrófaelhárító. A műemlékvédelmi jelentést meghamisították a tervezők. Számos védett épületet tüntettek el Verespatak térképéről. Egy ökogazdász, "dilettáns, szemenszedett hazugságokat pofátlanul halmozó, korrupciós iratnak" minősíti a tanulmányt. Nagyváradtól Csíkig tizennégy településen ismertette terveit az RMGC százötven fős stábja. A cég üzletfilozófiáját megtestesítő John Aston alelnök a turné során ittott le is hülyézte a megjelenteket. A tervezett vállalkozás nagyságát sejteti, hogy egy 185 méter magas, 1350 méter hosszúságú mesterséges völgyzáró gáttal fognák föl a bányában keletkező ciánt, arzént, urániumot, higanyt tartalmazó zagyot. A létesítmény 305 hektárt foglalna el a Szarvaspat ak völgyéből, két és fél millió köbméter zagyot ülepítenének itt. Szennyezés esetén az Erdélyiérchegységből 550 kilométeres kerülővel, az Abrudon, a Szamoson és a Maroson keresztül, Szeged fölött érné el a Tiszát zagyázalék. A román zöldtárca a múlt hónap végére szerkesztette egybe a több mint hatezer lakossági tiltakozást. A Román Tudományos Akadémia, az ortodox, a katolikus, az unitárius egyház és a zöldek tiltakoznak. Gheorghe Funar börtönnel fenyegette meg az "idegen beruházót". Petre Lificiu a szoci áldemokrata kormány volt zöldminisztere azt javasolta, hogy a kormány helyett a parlament döntsön. A tiltakozók az RMDSZ támogatását kérik. Románia ad a látszatra. Igyekszik "el nem kötelezetten kezelni" Verespatakot, bár az állam húsz százalékkal benne va n az üzletben. Calin Popescu Tariceanu kormányfő az "egymást meg nem sértés" légkörében egyezkedne, Traian Basescu államfő azt sejteti, hogy inkább nemet mondana, Sulfinu Barbu zöldminiszter dodonai ígéretekkel bizonygatja tárgyalókészségét. Az Alburnus Ma ior vezetője Eugen David kétarcú szerepmeneküléssel vádolja a kormányt: halogatja a döntést, közben előkészíti a terepet. Haraszthy László, a környezetvédelmi minisztérium szakállamtitkára reméli, a cianidos tervet elutasítja a román kormány. vissza Bukarest önmérsékletre inti Kijevet a Kígyósziget ügyében Magyar Hírlap 2007. február 10. Románia bírálta Ukrajnát, mert szerinte a kijevi parlament a feketetengeri Kígyósziget státusának megváltoztatására irányuló ha tározatot fogadott el. Bukarest szerint Kijev elébe vágott a hágai Nemzetközi Bíróság döntésének a két fél területi vitájában. A román külügyminisztérium közölte: tudomására jutott, hogy az ukrán parlament határozatot hozott egy település létrehozásáról a szigeten. Ukrajna bukaresti nagykövetének szóbeli jegyzéket nyújtottak át, amelyben a minisztérium megállapítja: a kijevi határozat Románia szerint nem jár jogkövetkezményekkel, nem befolyásolja a Nemzetközi Bíróság döntését a feketetengeri kontinentáli s talapzat felosztásáról, és nem lehet olyan lépés sem,
