Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-09
21 Szlovákia: fortyog az olvasztótégely - Tíz év alatt egy kisvá rosnyi magyar tűnt el a Felvidéken Felvidék.ma 20070209 08:45 Forrás: Hídlap Az utóbbi három évben újra növekedett a gyermekvállalási kedv Szlovákiában, ennek ellenére a magyar anyanyelvűek száma évről évre csökken: 2001ben 1991hez képest 47 ezerrel kevesebben vallották magukat magyar nemzetiségűnek. A fogyáshoz hozzájárul a politikai közhangulat is: 2005 végi adatok szerint a magyarlakta vidékek felében nőtt az összlakosság száma, ehhez az is hozzájárulhatott, hogy az MKP is kormánypárt volt. 2005 végére, 512 ezernyire zsugorodott a felvidéki magyarok száma, a tavalyi évről egyelőre nincsenek adatok. Lamlp Zsuzsa pozsonyi szociológus lapunknak elmondta, hogy a fogyásnak több oka is van, ezek egyike a nemzetváltás: az asszimiláció miatt az utolsó nép számláláskor a legtöbben szlováknak vallották magukat, de 40004500 magyar román nemzetiségűvé „változott”. „A tényezők közt szerepel, hogy a kilencvenes években csökkent Szlovákia összlakossága és így természetesen kevesebb magyar lett. Fontos ok a migrác ió is: vannak olyan szlovák állampolgárok, akik külföldre vándoroltak a megélhetés vagy tanulmányaik miatt és ott ragadtak” – magyarázta a szociológus, akitől megtudtuk azt is, hogy a népszámláláskor néhányan nem vallották be a nemzetiségüket: ezt a jele nséget a félelem is kiválthatja, sokan intim adatként kezelik nemzetiségüket, de voltak olyanok is, akik eltévesztették az erre vonatkozó sor kitöltését. „A fogyáshoz természetesen hozzájárul a társadalmi politikai közhangulat is: 2005 végi adatok szerint a z azt megelőző években a magyarlakta vidékek felében nőtt az összlakosság száma, lehet, ehhez az is hozzájárult, hogy az MKP is kormánypárt volt” – fejtegette a szakember. Lampl Zsuzsa szerint fontos szerepet játszik továbbá az, hogy a szülő milyen tannyel vű iskolába íratja gyermekét. „Kilenc évvel ezelőtt egy felmérés segítségével megpróbáltuk rájönni, hogy miért adják a magyarok szlovák tanintézménybe csemetéiket. Kiderült, hogy az iskolaválasztás egyrészt a szülő identitásáról szól: általában olyan ember ek teszik le a voksukat az államnyelven oktató intézmény mellett, akik nem tartják fontosnak a nemzetiséget és azt, hogy a gyermekük magyar legyen. Döntésüket legtöbbször azzal indokolják, hogy így majd jobban érvényesül a gyerek. Ez azonban csak alibi, ig azából nem akarják bevallani, hogy azt szeretnék, hogy a gyerekük szlovák legyen. A tanintézmény nyelvezete nem garancia az érvényesülésre: ez egy hibásan kialakított kép, amely generációról generációra ruházódik át” – magyarázta a szociológus. Lamlp Zsuzs a azt nem tudta megmondani, hogyan lehetne megállítani a folyamatot, véleménye szerint azonban egy olyan közeget kellene kialakítani, ahol magyarként jól érzik magukat az emberek, biztos az egszisztenciájuk, és nem szembesítik őket állandóan azzal, hogy ma gyarok. „Mindezek ellenére a felmérések nem mutatják, hogy Szlovákiában rosszul éreznék magukat a magyarok” – tette hozzá, majd megjegyezte, hogy a fiatalok számára kevésbé fontos a nemzet fogalma, és ez is a kiváltó okok egyike: vannak olyan emberek, akik nél ez később fontossá válik, azonban egy vegyes házasság folytán még jobban gyengülhet az érzés. Az utóbbi években megfigyelhető, hogy egyre több gyereket íratnak magyar iskolába: ez feltehetően a Rákóczi Szövetség Beíratási programjának is köszönhető. 2 006 őszén, nyolc év óta először fordult elő, hogy Komáromban a nemzetiségi arányokhoz képest (száz lakosból 61 magyar, 39 szlovák) több magyar elsőst írattak a város alapiskoláiba (2006ban 192:162, míg idén eddig 212: 124 az arány), mint szlovákot, a végz ősöknél azonban még fordított a helyzet. Fodor Zsuzsanna, a párkányi Ady Endre Alapiskola igazgatónője hétfőn bejelentette, hogy az idei év beíratási programja minden elképzelést fölülmúlt: eggyel több első osztályt tudnak majd indítani szeptembertől, mi nt a korábbi években. Majdnem 900 gyermek látogatja az Ady Endre Alapiskolát, így országosan is az egyik legnagyobb ilyen intézménynek számít a párkányi. vissza Precedens értékű Koszovó elszakadása Felvidék.ma 20070208 1 9:27 Forrás: MR/HajákSzabó Mária Bár Szerbia és az Európai Unió, a jelek szerint, némi szünetet iktat be a koszovói kérdés megoldásába, ez a probléma élénken foglalkoztatja egyes uniós tagállamokat. Ilyen például Szlovákia, ahol a Koszovónak adandó auto nómia foka szabályosan belpolitikai vitatéma lett.
