Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-09
7 "Fesztiválunkkal szeretnénk alkalmat teremteni arra, hogy a közép- és kora újkori magyar és európai kultúra számos elemét máig megőrző csángó magyarok bemutathassák viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat egy színpadi műsor keretében" - avat be Nagy Bercel, a moldvai csángó kultúra továbbadását küldetésének tekintő Zurgó Együttes vezetője. A műsort követő, hajnalig tartó táncház alkalmat teremt, hogy a nézőközönség is tevékeny részesévé válhasson e hagyományoknak - teszi hozzá. A programnak ebben a részében moldvai és gyimesi ha gyományőrző csoportok segítségével tanulhatják meg az érdeklődők a csángó táncokat, énekeket. Az est fellépői lesznek a csángó településekről - így Klézséből, Külsőrekecsinből, Pusztinából, Somoskából, Gyimesközéplokról, Setétpatakáról és Gyimesbükkrő l - érkező csángó magyar hagyományőrzők mellett a Zurgó, a Csürrentő, a Tatros, a Kerekes, a Somos a Szentendre és a Válaszút együttesek, valamint a Dresch Quartett. A programot emellett Petrás Mária moldvai csángó keramikus, valamint Kása Béla fotómű vész alkotásai színesítik. Az est fővédnöke Sólyom László köztársasági elnök. Tánczos Vilmos kolozsvári néprajzkutatónak a kilencvenes években végzett felmérése alapján 240 ezerre tehető a moldvai csángók száma, közülük 60 ezren beszélik a magyar n yelvet - számolt be a nem hivatalos adatokról Nagy Bercel. vissza A szerbek készek tárgyalni Koszovó jogállásáról HVG • 2007. február 08. 20:03 A szerb vezetők készek aktívan részt venni az új bécsi koszovói tárgyaláson február 13. után - közölte csütörtökön Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Solana a repülőgépen, útban Belgrádból Brüsszelbe kijelentette: "jó remény" van arra, hogy Boris Tadic szerb ál lamelnök még csütörtökön kapcsolatba lép Martti Ahtisaarival, a kérdésben dönteni hivatott ENSZ Biztonsági Tanácsa számára javaslatot készítő főmegbízottal, hogy közölje vele: "készek intenzív konzultációkat folytatni Koszovóról". "Készek odamenni. Nem les znek ott február 13án, de néhány nap, és nem néhány hét múlva várhatóan már igen" - tette hozzá Solana. Február 2án Belgrádban és Pristinában ismertetve a többségében albánok lakta Koszovó szerbiai tartomány jogállásával kapcsolatos javaslatát, Ahtisaa ri felszólította a két felet, hogy február 13án a javaslatai alapján folytassák Bécsben a tárgyalásokat. A szerb vezetők elfogadhatatlannak nevezték a Koszovó jövőjére vonatkozó Ahtisaaritervet a jelenlegi formájában. Ahtisaari tervében nem említette a z 1999 óta ENSZközigazgatás alatt álló Koszovó függetlenségét, de szuverenitást javasolt a szerbiai tartomány számára nemzetközi ellenőrzés mellett. Egy európai illetékes szerint Tadic kötelezettséget vállalt arra, hogy február 13án megalakul az új parla ment. Ezután a képviselők új tárgyalóküldöttséget állíthatnak fel, amely részt venne a bécsi státustárgyalásokon. Boris Tadic szerb elnök csütörtökön hivatalosan is kérte a február 13ra tervezett bécsi tárgyalások elhalasztását - jelentette a B92 rádió az elnöki hivatalra hivatkozva. Ahtisaari New Yorkban csütörtökön közölte: elfogadja a halasztást, amely egy hétnél, legfeljebb tíz napnál nem lehet több. Az ENSZfőmegbízott a felekkel folytatott tárgyalások után nyújtja be az ENSZ Biztonsági Tanácsának végleges javaslatát Koszovó jogállásáról. vissza Román "szélsőségesexport” Népszavaonline • 2007.02.09. Önmagában nem a politikai elit a hibás a jelenlegi román b elpolitikai válságért, hanem az alkotmány, ami Európa legrosszabb alaptörvénye – jelentette ki a jeles értelmiségi, Gabriel Liiceanu filozófus a Társadalmi Dialógus Csoport befolyásos civil szervezet bukaresti tanácskozásán. Liiceanu szerint a válság nem ú j keletű, mert az államelnöki és miniszterelnöki intézmények közötti konfliktusok a rendszerváltás óta sújtják a román politikai közéletet. A zavart az okozza – állapítja meg a filozófus – , hogy az államfőt saját programja alapján közvetlenül
