Reggeli Sajtófigyelő, 2007. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-02-05
17 Vuk Dra skovic külügyminiszter viszont az elutasítás helyett az építő jellegű hozzáállást tartja célszerűnek, vagyis olyan függelékek beterjesztését, amelyekkel módosíthatják a tervezetet, és megvédhetik az ország szuverenitását. Szerinte Ahtisaari nem arra kapott megbízatást, hogy átszabja Szerbia határait. A lapoknak is megoszlik a véleményük: míg az egyik tábor a szerbséget érő újabb nagy veszteség miatt siránkozik, a másik óva int a február 13án kezdődő újabb tárgyalási sorozat bojkottálásától. A Dnevnik hasá bjain Cedomir Antic történész arra figyelmeztet, hogy a szerb hatalom az elmúlt nyolcvan évben nem tett semmit annak érdekében, hogy integrálja az albán kisebbséget, ezért maga a hibás a fejleményekért. A koszovói szerb rádió eközben diplomáciai források ra hivatkozva azt állította, hogy Belgrád Moszkvával szövetségben Koszovó felosztását szorgalmazza, ezért a bécsi tárgyalások bojkottálásával kudarcba akarják sodorni az ENSZ közvetítő akcióját. E szerint a tartomány északi, többségében szerbek lakta részé t Szerbiához csatolnák, miután a helyi lakosság kihirdeti a Koszovótól való elszakadást. Az elképzeléshez átrajzolnák az egész NyugatBalkán térképét, és a zömében albán népességű délszerbiai Presevovölgyet Koszovóhoz csatolnák. Agim Ceku pristinai kormá nyfő máris kijelentette, hogy szó sem lehet Koszovó felosztásáról. A politikus biztos benne, hogy a BT áprilisban új határozatot fogad el, s az megnyitja az utat a terület függetlensége előtt. vissza J. Garai Béla, Újvidék Éljen a különalku? Magyar Hírlap • 2007.02.05. "A miniszterelnök egyetértett azzal, hogy szükség van egységes uniós energiapolitikára, ami csökkentené a Moszkvától való függést az e nergiaellátásban. Azonban addig is, amíg létrejön az egységes politika, az olyan országoknak, amelyek a leginkább érzik ezt a függőséget – mint Magyarország is – kötelességük biztosítani az egyenletes energiaellátást a lakosság számára még akkor is, ha az önálló cselekvés rossz fényt vet az EU egységére. Gyurcsány egy amerikai hírügynökségnek nyilatkozva közölte: kétoldalú szerződésekben kell megállapodásokat kötnünk Oroszországgal a kőolaj- és a földgázexport tárgyában." (MTI) Felületes ránézésre nincs s emmi kivetnivaló a miniszterelnöki nyilatkozatban. Tesz egy tiszteletkört az EU közös energiapolitikája mellett, majd bejelenti, hogy mi egyelőre Oroszországgal kötött különszerződésekkel biztosítjuk a nekünk szükséges olajat és földgázt. Biztosra veszem, hogy nemcsak a lakosságért aggódik a kormányfő, hanem a szép haszonnal dolgozó importőrökre is gondol, s ez is érthető. Illene azonban világossá tenni a többes szám első személy használata kapcsán, hogy magánjogi szerződésekre vagy állami szerepvállalásra gondol. Bele kíváne szólni a kormányzat az olaj, gáz- és áramimportba? Minthogy tudomásom szerint magáncégek kötötték ezeket az importszerződéseket (úgy hírlik, többnyire drágábban, mint nyugateurópai társaik), illene megmondani, milyen szerepet szán a kormánynak ez ügyben a miniszterelnök. Sakkjátszma A Washingtonban működő elemző intézet, a Biztonsági és Nemzetközi Tanulmányi Központ (CSIS) január 24én publikálta Keith Smith nagykövet elemzését, és ő megállapítja, hogy az Ukrajnán át érkező gáz cs apjának tavaly januári orosz elzárása felébresztette ugyan az Európai Uniót, de nem eléggé. A közös energiapolitika ez év január 10i meghirdetése csak nagyobb hatékonyságról, kevesebb káros anyag kibocsátásáról és a megújuló energiaforrások jobb kihasznál ásáról beszél, de kevés jele van, hogy az EU képes lenne közös választ kidolgozni az Oroszországtól való függés mérséklésére. A kulcsállam e tekintetben is Németország, amely a Baltitenger alatti, a szárazföldi vezetéknél nyolcszor drágább csővezeték ép ítésével gázellátásában az orosz részesedést a jelenlegi negyvennégy százalékról nyolcvan százalékra fogja emelni. Oroszország a volt hírszerzők által irányított állami vállalatokon keresztül, a monopolhelyzetet kihasználva diktálja az árakat, és a vezeték ek tulajdonjogának megszerzésével az elosztást is teljesen kézben tartja. Erre a tanulmányra rímelve, Jörg Himmelreich, a German Marshall Alapítvány munkatársa, a National Interest folyóirat január 16i számában Oroszország energiasakkjátszmája: mi lehe t az EU következő lépése? című dolgozatában logikus érveléssel szorgalmazza a közös energiakülpolitikát: "Az Oroszország ellen vívott energiajátszma még épp csak elkezdődött. Az unió egyetlen jó választ adhat Oroszország legújabb meccsére (a
