Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-05
17 Óvatos osztrák nyitás - Könnyebben adnak munkavállalási engedélyt egye s szakmákban Több munkavállalót enged majd be a most formálódó osztrák kormány a hiányszakmákban Magyarországról és a többi új EUtagállamból. Martin Bartenstein ügyvezető gazdasági miniszter szerint erről már megállapodott a nagykoalíciós egyeztetéseken a Néppárt és a Szociáldemokrata Párt – írja a Die Presse. Ausztria eddig rendkívül szigorúan korlátozta a magyarok és a többi új EUtagállam polgárainak a munkavállalását. A most tervezett enyhítés is kizárólag olyan szakmákra terjedhet ki, amelyeknél ninc s elég osztrák jelentkező, így például hegesztők vagy villanyszerelők reménykedhetnek könnyebb bebocsátásban. Bartenstein szerint öszszesen néhány száz, vagy legfeljebb ezer új munkavállaló jelenhet meg így az osztrák munkaerőpiacon. Ma mintegy hatvanezer főre teszik Ausztriában az új EUtagországokból jött legális dolgozók számát, közülük 1015 ezer lehet magyar. Nyugati szomszédunkban egyébként jelenleg háromféleképpen vállalhatnak legálisan munkát a magyarok. Létezik egy államközi egyezmény a határ menti ingázókra vonatkozóan, ennek keretében azonban csak a Győr, Vas és Zala megyében legalább egy éve állandó lakcímmel rendelkezők dolgozhatnak, és csak Burgenlandban (plusz egy alsóausztriai járásban, Bruckban). Tavaly 2200 fő részére nyílt keret, ezt majd nem teljesen ki is használták a magyarok. Egy másik államközi egyezmény révén 1800 gyakornok mehetett szakmai és nyelvi gyakorlatra Ausztriába, ennek a kvótának azonban még a felét sem sikerült feltölteni. Ide viszont 35 évnél idősebbek nem jelentkezhetnek . A harmadik út a „normál” munkavállalási engedély, amelyhez viszont igen nehéz hozzájutni, mert rengeteg feltételhez kötik a kiadását. Hasonlóan nehezen kapnak munkavállalási engedélyt az új tagállamok polgárai Németországban, így a Közép- és KeletEurópá ból nyugatra irányuló migráció elsősorban NagyBritanniát és Írországot vette célba a 2004es EUbővítés óta. A Capital Economics brit tanácsadó cég összesítése szerint az elmúlt szűk három évben több mint hatszázezren érkeztek az új tagállamokból NagyBri tanniába, és bő negyedmillióan Írországba. Kétharmaduk lengyel volt mindkét szigetországban. Az idén csatlakozott Románia és Bulgária polgárai vélhetően már nem a két angol nyelvű tagállamot veszik majd elsősorban célba. Egyrészt azért, mert ezek „megtelte k”, és a román – bolgár duóval szemben korlátokat állítottak fel a szabad munkaerőáramlás elé (amit nem tettek meg a 2004ben belépettekkel szemben). Másrészt pedig azért, mert eddig is inkább az újlatin nyelvű tagállamokat, főleg Olasz- és Spanyolországot célozták meg. Spanyolországban például a becslések szerint már jelenleg is háromszázezer román dolgozik – jelentős részük feketén. A bevándorlók nagyban hozzájárultak az őket befogadó államok gazdasági fellendüléséhez. A becslések szerint NagyBritanniában , Ír- és Spanyolországban az elmúlt három évben 0,51 százalékkal volt gyorsabb a GDPnövekedés ahhoz az elképzelt helyzethez képest, amelyben nem lett volna bevándorlás. A Capital Economics arra számít, hogy a keletről nyugatra áramlás csak 2009től kezdv e fordul meg, amikorra az eddig kivándorolt munkavállalók nagy része már úgy „megszedi” magát, hogy hazatérhet. VG Előnyben a kvótán kívüliek Ausztriában főleg szakácsok, felszolgálók, mezőgazdasági munkások, festők, asztalosok, bádogosok, burkolók kapta k munkalehetőséget a magyarok közül a határ menti ingázók számára megnyitott kvóta révén. A munkaadók azonban jobban szeretik, ha a dolgozó „rendes”, tehát nem a kvóta keretében kapott munkavállalási engedéllyel jön hozzájuk, mert az utóbbi engedély csak az adott cégen belüli foglalkoztatásra érvényes. Az ilyen dolgozót tehát jobban sakkban lehet tartani, mint a kvótát terhelő, bármely munkáltatónál használható engedéllyel rendelkezőket. vissza Fehéredhet a feketemunka Né pszava 2007. január 5. Románia és Bulgária uniós csatlakozásával ezekből az államokból kevesebben dolgoznak majd feketén Magyarországon, hiszen most már legális keretek között is szabadon vállalhatnak munkát nálunk – mondta az Országgyűlés szakbizottság ának szocialista elnöke sajtótájékoztatón. Simon Gábor szerint a fekete- és szürkegazdaságban dolgozók elsődleges célországa nem is Magyarország. Gúr Nándor, a testület MSZPs alelnöke szerint a versenyszféra nyitott a közszférából elbocsátandó húszezer em ber foglalkoztatására, amihez uniós, ágazati és regionális fejlesztési forrást lehet megszerezni. Bernáth Ildikó, a bizottság fideszes alelnöke úgy reagált, hogy Magyarországon a munkanélküliség évek óta növekszik, a foglalkoztatás ezzel szemben változatla n.
