Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-05
12 Szerbiában január 21ére hirdették ki a parlamenti választásokat. A közvélemén ykutatások szerint a három legnagyobb szerbiai párt gond nélkül jut be a parlamentbe, de várhatóan egyik sem szerez meg elegendő mandátumot a kormányalakításhoz. A kisebbségi pártok közül a Vajdasági Magyar Szövetég már átadta a ringbe szálláshoz szükséges támogató aláírásokat. Sok szempontból különleges ez a választás. A többpártrendszer bevezetése óta ez a leghosszabb ideig tartó kampány. Míg korábban az utcákon és a tereken zajlott a szavazók győzködése, most zárt helységekben, nyugati mintára szervezi k meg a választási nagygyűléseket. Politikai elemzők szerint a biztosan bejutók Boris Stadic nevével fémjelzett demokrata párt, a Voislav Kostunica vezette Szerbiai Demokrata Párt és a Szerb Radikális Párt. Szerbia történetében első alkalommal fordul el ő, hogy a kisebbségi pártok önállóan indulhatnak, ugyanis rájuk nem érvényes az öt százalékos választási küszöb. Ehelyett a természetes küszöböt kell teljesíteniük, ami azt jelenti, hogy a választásokon résztvevők számát kell elosztani 250el, azaz a parla menti helyek számával. Így a becslések szerint egyegy képviselői hely megszerzéséhez 1215 ezer szavazatra lesz szükség. A vajdasági magyar pártok közül a VMSZ, valamint az Ágoston András vezette VMDP, a dr. Pál Sándor vezette VMDK és a civil szervezete k alkotta Magyar Összefogás Koalíció jelentette be indulását. A magyar koalíció még nem adta át az induláshoz szükséges támogató aláírásokat. A választási listájuk elkészült, listavezetőjük László Gyula. A Vajdasági Magyar Szövetség 11.200 támogató aláír ást gyűjtött össze. Programját a választási kampány ideje alatt lakossági fórumokon ismertette, aktivistáik pedig minden magyar családot megkeresnek, hogy átadják a választások idejére elkészült pártlapot. A VMSZ 57 képviselői hely megszerzésével számol. A magyar pártokon kívül a bosnyák párt indul még a kisebbségi pártok közül a választásokon. Politikai elemzők szerint a kisebbségiek akár 15 mandátumot is megszerezhetnek és így akár a mérleg nyelvét is képezhetik a kormányalakításkor. vissza Új rendszerben a határon túli támogatások FigyelőNet, MTI • 2007. január 4. Idén jelentősen átalakult a határon túli magyarok támogatása: összevonások, leépítések, de a kormány ígér ete szerint a támogatási összeg a tavalyihoz képest nem változik. Pomogáts a kisközösségek jövőjét félti az átszervezésektől. A tavalyi évhez hasonlóan idén is mintegy 12 milliárd forint áll rendelkezésre a határon túli magyarok támogatására - fogalm azott Gémesi Ferenc. A források döntően a MeH fejezetében szerepelnek, de az Oktatási és Kulturális Minisztériumnál, illetve még több tárcánál is található „határon túli” támogatás. Az egészségügyi tárcához kerültek például azok a források, amelyeket a hat áron túli magyarok egészségügyi ellátására biztosítanak. Megemlítette még a földművelésügyi tárcát is, ahol a gazdaszervezeteknek különítettek el támogatási összegeket. Csökken a létszám, de marad a pénz A Szülőföld Alapba egymilliárd forintot terveztek ugyan, ám a megszűnő közalapítványoknak szánt forrásokat is ide csoportosítják majd át, így két, legfeljebb két és fél milliárd forintra „töltődhet” fel a Szülőföld Alap - tette hozzá. Az említett közalapítványok feladatait a Szülőföld Alap Iroda látja el, ez lesz az az intézmény, amely a pályázatok lebonyolítását is elvégzi a jövőben. A megszűnő Illyés, az Apáczai és az Új Kézfogás közalapítványok 3040 munkatársa közül „nagyjából” hatan dolgozhatnak majd tovább az irodánál. A Szülőföld Alap irodában várh atólag 1012 munkatárs el tudja majd látni a feladatokat – fogalmazott a szakállamtitkár. „Elmarad a falunap”
