Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-04
20 érintő gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési programok lebonyolítására létrehozott gazdasági társaságba olvad be. vissza Leonard Orban kine vezése és a kisebbségi jogok Magyar Nemzet 2007. január 4. Szerző: Vincze László Egyre többek számára világos, hogy nem a sors hozta úgy egymás után kétszer, hogy a feladatkör éppen Szlovákia – a területért korábban Ján Fígel szlovák biztos felelt – , maj d Románia hatáskörébe tartozzon. Tény ugyanakkor, hogy Leonard Orban nem a klasszikus, uniós értelemben vett kisebbségi jogokért fog felelni – a romákkal kapcsolatos kérdésekért vagy a harmadik világból érkező bevándorlók ügyéért. Nem. És még csak nem is a bban a vonatkozásában fogja megközelíteni a kisebbségi problémákat, ahogy mi, magyarok tesszük: nem fogja kommentálni a határon túli magyar közösségek történelmi sérelmeit, az Erdélyből való elvándorlást, a magyarlakta régiók gazdasági elmaradottságát, a m agyarveréseket, nem fogja sürgetni a magyar – magyar kapcsolatok vagy a támogatáspolitika javítását, és nem mond majd véleményt sem a Szülőföld Alapról, sem a magyarigazolványról. Leonard Orban kizárólag egyetlen perspektívájában fogja értelmezni és kezelni a kisebbségi ügyeket. Abban a perspektívában, amely minden kisebbség számára a legfontosabb: az új biztos a nyelvi jogokat és a nyelvhasználatot fogja felügyelni. Azaz nem a kisebbségi identitás felszínét, hanem a magját. A gyökerét. S hogy mindezt milyen módon fogja tenni, arra vonatkozólag már biztosi meghallgatásán adott néhány – nem igazán biztató – jelet. Orban ugyanis kérdéseket kapott a Bolyai egyetem kétny elvűségével kapcsolatban, és azt mondta: az egyetemek autonóm intézmények, működésükbe beleszólni nem lehet. És ez pontosan így is van. Az más kérdés, hogy a sokszínűségére büszke, a multikulturalizmusra építkező Európai Unió többnyelvűségért felelős bizto sától más hozzáállást várnánk. De ez már a mi dolgunk. És ne feledjük: ez még csak a kezdet. Kár volna azonban abba a hibába esni, hogy a kialakult helyzetért – rossz szokásunkhoz híven – kizárólag a románokat és a szlovákokat hibáztassuk, illetve, hogy be lefeledkezzünk az összeesküvéselméletekbe. Az igazság ugyanis az, hogy a határon túli magyarok nyelvhasználati jogaira, lehetőségeire, de talán még inkább igényeire mi a Leonard Orban kinevezése előtti tizenhat évben sem fordítottunk figyelmet. Nem készül tek komoly felmérések, publikációk, amelyekkel bátran a nemzetközi közvélemény elé lehetett volna állni. És nem voltak olyan politikusaink – beleértve a Magyar Koalíció Pártjának két európai parlamenti képviselőjét – , akik az ügyet nemzetközi szinten külön ösebben szorgalmazták volna. Mi több, a nyelvhasználati jogok kérdése, illetve azok teljesülése még idehaza és a határon túli közvélemény előtt sem került ez idáig terítékre. Nálunk a kisebbségi kérdések maximálisan kimerülnek a magyar – magyar párbeszédről és a különböző nemzetpolitikai alternatívákról szóló vitákban, valamint az európai integráció útján való újraegyesülés és a szülőföldön való maradás hamis mítoszait boncolgató álszent, értelmiségi fejtegetésekben. Egy finnországi svéd, egy belgiumi német v agy egy déltiroli osztrák mindezt nem is nagyon értené. De ez ne zavarjon bennünket. Amíg nekünk nem tűnik fel, hogy a magyarul beszélőket a szomszédos országok magyarlakta, gyakran magyar többségű településein rendszeresen éri hátrányos megkülönböztetés anyanyelvük miatt, hogy a magyar nyelv egyre több nyelvhasználati színtérről szorul ki a mindennapi életben, s hogy ezzel egyidejűleg számos magyarlakta település szlovákosodik és románosodik el, addig nincs mit tenni. Ha nekünk nem tűnik fel, hogy azok a közösségek – a katalánoktól a déltiroliakon át a románokig és a szlovákokig – , amelyek erős identitást akarnak, a nyelvet és a nyelv használatát központi, mindent megelőző kérdésként kezelik, egyedül magunkra vethetünk. Még akkor is így van ez, ha kevés s zégyenletesebb dolog létezik annál, mint hogy semmittevésünket a jövőben egy román biztos felügyelje. vissza Orban párbeszédet vár Bolyaiügyben Magyar Nemzet 2007. január 4. Szerző: Rostás Szabolcs Nemkívánatosnak tarto m a kolozsvári Babes – Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) kialakult helyzetet, amelyre egyedül a párbeszéd hozhat megoldást – jelentette ki lapunknak Leonard Orban, Románia január elsején tisztségébe lépett, a többnyelvűségért felelős EUbiztosa. Emlékezetes, a BBTE szenátusa december végén másodszorra, véglegesen kirúgta állásából a magyar feliratokat elhelyező Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktust. A konfliktust Leonard Orban nem kívánta érdemben kommentálni. Orban nemkívánatosnak nevezte a BBTEn
