Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-31
22 Tavaly október 1jén csak a helyi kisebbségi önko rmányzatokat választották meg hazánkban, a 13 honi nemzeti és etnikai kisebbség kulturális autonómiájának felsőbb szintjei – a megyei és az országos önkormányzatok – március első vasárnapján jönnek létre. Ezek megválasztására nem az összes regisztrált kise bbségi jogosult, hanem csak az elektorok, vagyis a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjai. A területi és országos kisebbségi önkormányzatok személyi összetételét, vezetését néhol erősen befolyásolni fogja az etnobiznisz. Napokkal ezelőtt maga Kaltenbach Je nő kisebbségi ombudsman is megállapította: októberben rengeteg visszaélés történt – álkisebbségiek tömegesen kerültek be a rendszerbe – , ami csorbítja a kisebbségi emberek „kollektív önazonossági jogát”. Ennek alapoka az, hogy az érintett kisebbségek, ille tve megbízottaik nem vehettek részt a kisebbségi választójogi jegyzék öszszeállításában, ellenőrzésében. Az „eredmény”: 119 településen tartottak olyan kisebbségi választást, ahol a lakosság „nyomokban sem tartalmazza” az adott nemzeti vagy etnikai kisebbs éget. Lapunk úgy tudja, a legtöbb álkisebbségi önkormányzat a románoknál és az ukránoknál alakulhatott meg. Szendrőládon csupa romából áll a román önkormányzat; vezetőjük, Szávuj József a korábbi ciklusban cigány önkormányzati képviselő volt. Eva Iova, a b ékési román kisebbségi önkormányzat elnöke, a Román Ortodoxok Szövetsége egyik vezetője közölte, hiába kifogásoltak tíz ehhez hasonló esetet a helyi választási irodákon és a kisebbségi hivatalban, hatáskör híján, illetve a joghézagokra hivatkozva elutasíto tták panaszaikat. Szerinte a román önkormányzatiság 40 százalékában észlelhető etnobiznisz. Felvetette Kreszta Traján román kisebbségi elnök felelősségét is, szerinte többek között ő fogott össze álkisebbségiekkel, hogy márciusban ismét vezetővé válasszák az Országos Román Önkormányzatban. Kreszta Traján, aki a Magyarországi Románok Országos Érdekképviseleti Egyesületének jelöltje volt, úgy reagált minderre: „Jelölő szervezetünk hatvanszázalékos győzelmet ért el októberben, tehát a Román Ortodoxok Egyesüle tének valószínűleg savanyú a szőlő.” Elismerte ugyanakkor, hogy több helyütt alakultak olyan kisebbségi önkormányzatok, amelyeknek semmi közük a román nemzetiséghez; ám tagadta, hogy ezek megalakulását ők gerjesztették volna. vissza Időhúzó belgrádi ajánlat Koszovónak - „Belső függetlenséget” kínál az albánok lakta tartománynak Szerbia · Brüsszel enged Ratko Mladics ügyében? Magyar Nemzet 2007. január 31. Szerző: Sebestyén Imre „Belső függetlenséget” kínál Belgrád a koszo vói albánságnak egy olyan megállapodással, amely csak jelképesen őrizné meg Szerbia szuverenitását. A belgrádi terv szerint a koszovói dosszié húsz év múlva kerülne ismét a tárgyalóasztalra. A szerbek célja feltehetőleg az, hogy ne szülessen végleges dönté s a tartományról. Magyar képviselők. A Vajdasági Magyar Szövetségben megállapodtak, hogy kik lesznek a párt parlamenti képviselői – értesült a Vajdaság Ma internetes újság. Eszerint a szerb törvényhozásban helyet foglalhat majd Pásztor Bálint jogász, a Ma gyar Nemzeti Tanács intézőbizottságának jelenlegi elnöke, Varga László szabadkai jogász, a párt kampánystábjának szóvivője és GalgóFerenci Andrea óbecsei közgazdász. (S. I.) A Reutersnek nyilatkozó kormánytanácsos, a tárgyalódelegáció tagja közvetve arra is magyarázatot adott, hogy miért most – az összekötő csoport ülése után – rukkolt ki Belgrád ezzel az új javaslattal. Szlobodan Szamardzsics felpanaszolta ugyanis, hogy Szerbiának nem adtak alkalmat a Koszovóval kapcsolatos javaslatainak ismertetésére. A bírálat Martti Ahtisaari ENSZfőmegbízottnak szólt, aki most belgrádi politikai körökben a legnépszerűtlenebb diplomata. Az Ahtisaariféle rendezési javaslat – amely államiságot adna Koszovónak – elkészült, s a következő időszak inkább már arról szól, hog yan lehet ezt megvalósítani a szerb és az orosz szembeszegülés ellenére. Moszkva is tisztában van azzal, ha nagyon köti az ebet a karóhoz, s vétóval fenyegetőzik a Biztonsági Tanácsban (BT), akkor a BT nélkül intézik Koszovó státusát. Mint a Financial Time s utal rá, a nyugatiak lehetővé tennék, hogy Koszovó kikiáltsa függetlenségét, amit aztán az Egyesült Államok elismerne, példáját pedig egykettőre követnék az európai hatalmak is. Hasonló forgatókönyvről ír a Koha Ditore pristinai lap is. Ha Belgrád nem fo gadja el Ahtisaari javaslatát (amelyet egyébként már megkapott az oroszoktól), a BTben új határozatot fogadnak el, amely megnyitná az utat a koszovói függetlenség felé. Moszkva pedig nem hozza magát olyan helyzetbe, hogy vétót kelljen alkalmaznia, ha az ö sszekötő csoport tagjai tartják magukat a megbeszéltekhez. Állítólag Oroszország elfogadja a tervet, ha a döntést névlegesen két hónappal elhalasztják. Belgrádban közben tartanak a kormányalakítási tárgyalások. Borisz Tadics elnök tegnap a szerb demokraták kal és a G17 Plusz képviselőivel tanácskozott. Lehet, hogy az új kormánynak nem fog fájni a feje Ratko Mladics miatt. Dimitrij Rupel szlovén külügyminiszter szerint az EU már nem szabja a hágai körözött kiszolgáltatását a Szerbiával való tárgyalások folyta tása feltételeként. Mint a Blic című szerb lap írja, a koszovói válság és a
