Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-31
13 Szerbia továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Koszovó a szerb állam része maradjon, "szubsztanciális" autonómiát élvezve. Ebben a kérdésben minden jelentős szerb politikai erő egyetért. Boris Tadic szerb elnök és Bozidar Djelic miniszterelnökjelölt már jó i deje próbálja meggyőzni a nemzetközi közösséget, hogy az Ahtisaarijavaslat nyilvánosságra hozatalával várja meg a szerb kormány megalakulását. Djelic szerint "Koszovó függetlenségének azonnali kikiáltása megsemmisítőleg hatna a demokratikus erők kormányal akítására, és felbátorítaná a szélsőséges nacionalistákat". Szerbia és Oroszország érdekei Koszovó kérdésében Szerbia erős szövetségesre lelt Oroszországban. Putyin orosz elnök kijelentette, hogy a döntés a tartomány státusáról nem erőltethető rá egyik félre sem. Szerinte a hosszú távú megoldás csak akkor lehetséges, ha Belgrádnak és Pristinának is elfogadható. Oroszországban is tudják azonban, hogy ilyen megoldás nem létezik. Moszkva azért támogatja Belgrádot, hogy elodázza a végső rendezést. Álláspo ntja idővel valószínűleg megváltozik, és hallgatólagosan elfogadja majd Koszovó függetlenségét. Aggasztó viszont, hogy a Koszovó státusáról szóló döntést az orosz vezetés precedensnek tekinti a posztszovjet térség "befagyott" konfliktusainak (Transznisztri a, Abházia, DélOszétia és Karabah) feloldására. Magyarország visszafogott álláspontja Magyarország mindig is visszafogott álláspontot képviselt a koszovói függetlenséget illetően, tekintettel a határon túli magyar kérdésre. Jó néhány állam belpolitika i szempontok alapján viszonyul a koszovói függetlenséghez. Románia és Szlovákia például az erdélyi és a felvidéki magyarok miatt ellenez bármiféle elszakadást, így Koszovóét is. A magyar álláspont szerint Magyarországnak nem valamely területi kérdés kapcsá n kell erőteljesen hallatnia a hangját, hanem a kisebbségi közösségek autonómiája ügyében. Egyebek között ezért erősödött fel időnként magyar külpolitikusok állásfoglalásaiban a koszovói szerb kisebbség védelmének szempontja, a szerbek közösségi autonómiáj ával a középpontban. A koszovói szerbek és anyaországuk kapcsolatainak kialakításakor jól hasznosítható lehet a magyar kedvezménytörvény, amely ugyancsak az anyaország és határon túli kisebbségei viszonyát rendezi, és amelynek elemzését és véleményezését t öbb állam és nemzetközi fórum (így az Egyesült Államok, az EU, az Európa Tanács, a Velencei Bizottság) már elvégezte. vissza Lőrincz Csaba az Országgyűlés Külügyi Bizottságának főtanácsadója Még kérdéses a Szabadkai rád ió sorsa dunatv.hu, • 2007. január 30. 20:52 | A Szabadkai Rádió privatizációjának felfüggesztéséről állapodtak meg Belgrádban a Magyar Nemzeti Tanács és a szerb kormány képviselői. Az önkormányzati ala pítású rádió egész napos magyar adást sugároz. Ha viszont magánosítanák, akkor az új tulajdonos csak egy frekvenciát kapna, és erre kellene bezsúfolni a szabadkai rádió ötnyelvű adását. A felfüggesztés idején a Vajdasági Magyar Szövetség javaslatot tesz a műsorszórási törvény olyan értelmű módosítására, hogy ne kelljen átalakítani a szabadkai rádió műsorszerkezetét. vissza Markó: Tőkés mindig is független volt Erdély.ma • [ 20070 130 - 22:29:48 ] Markó Béla nem tartja jó döntésnek, hogy Tőkés László függetlenként indulni kíván az európai parlamenti (EP) választásokon. Az RMDSZ elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre tért ki a magyar ellenzék vasárnap bejelentett j elöltállításának a kérdésére. Markó kijelentette, nem lehet elvitatni Tőkés László jogát, hogy részt vegyen a választásokon. Úgy vélte azonban, nem lenne szerencsés, hogy az erdélyi magyar közösséget a püspök képviselje a brüsszeli parlamentben.
