Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-04
13 Legkésőbb februárban megbukik a bukaresti kormány, és Romániában előre hozott választásokat kell tartani - vélekednek a nyu gati megfigyelők. Az idén sem lesznek előre hozott választások - kontrázik erre Calin Popescu Tariceanu kormányfő. A román kormánynak egy hónappal ezelőtt szűnt meg a többsége a törvényhozásban, amikor a Konzervatív Párt (KP) kilépett a koalícióból. A KP azonnal közölte: a 2007es költségvetést sem hajlandó a parlamentben megszavazni, ha azt nem egészítik ki saját javaslataival. Ez ugyan nem történt meg, a KP szilveszter előtt néhány nappal mégis megszavazta a büdzsét. Dan Voiculescu elnök azzal magyarázt a pártja magatartását, hogy a KP az ország hasznát szolgáló tervezeteket szavazta meg. Senki nem látja világosan, hogy a következőkben hogyan is működik majd a parlamenti szavazógépezet, hogy lesze elegendő támogatása a kormánynak a szükséges jogszabály ok elfogadásához. Erre a bizonytalanságra építenek azok, akik úgy vélik, hogy Romániában hamarosan előre hozott választások, de legalább miniszterelnökcsere lesz. Tariceanu azonban arra épít, hogy a május 13ára kiírt európai parlamenti választásokkal e gyszerre előre hozott választásokat nem lehet tartani, azelőtt pedig az idő rövidsége miatt nem kerülhet erre sor. Egyetlen lehetőség szeptemberoktóber lenne, ehhez azonban a nyáron kellene kampányolni, amire a képviselők és a szenátorok többsége nemigen hajlandó. Hiszen 2008ban amúgy is parlamenti választásokat kell rendezni, azért a néhány hónapért nem éri meg elsietni a dolgokat. Michele De Waele, a brüszszeli Szabad Egyetem politikai tudományok professzora, a kelet- és középeurópai térség szakértőj e úgy véli, az előre hozott választásokat az is szükségessé teszi, hogy a kormány rövidesen ugyanazokkal a gondokkal találja magát szemben, mint a 2004ben csatlakozott országok. Gazdasági növekedés lesz ugyan, de a lakosság nagy része továbbra is nehéz he lyzetben fog vergődni. A társadalom aligha tud elviselni további liberális reformokat, az euroszkeptikus, populista diskurzus pedig megerősödik, főképpen az átmeneti időszak veszteseinek - nyugdíjasok, kisvárosok munkássága, bányászok stb. - körében. Az is sokat nyom majd szerinte a latban, hogy Bulgária mellett Románia az unió legszegényebb országa. Ezzel szemben Tariceanu derűlátó: nem számít jelentős drágulásra, sőt, a növekvő piaci verseny közepette egyes termékek árának csökkenésével kalkulál. Azzal próbálja elejét venni az elégedetlenségnek, hogy menetrendszerűen kijelenti: 20, de akár 40 évre van szükség arra, hogy Románia felzárkózzon az uniós színvonalhoz, a gazdasági fejlődéshez, az életszínvonal emeléséhez pedig politikai stabilitásra van szüksé g, nem pedig előre hozott választásokra. Eltökélt abban, hogy négyéves mandátumát végigvigye. Szerinte előre hozott választásokra csak akkor lenne szükség, ha a kormány kisebbségben lenne, de nem így van. Hiszen a koalícióból távozott KP is támogatja a kab inetjét. Az idő előtti választások gondolatát a fő koalíciós partner, a Demokrata Párt már nem, az RMDSZ pedig soha nem is támogatta. A románok többsége pedig oda sem figyel a politikai csatározásokra. Most leginkább az foglalkoztatja őket, hogy Olaszors zágban és Spanyolországban is román szülők gyermeke volt az év első újszülöttje, s hogy január elsejétől nagy érdeklődés előtt megnyitották a publikumnak a Nicolae Ceausescu által épített Nép Házát. vissza Hatalmi harcok vár hatók a szlovák belpolitikában Magyar Hírlap • 2007.01.04. Folytatódó hatalmi harcok, képviselőátigazolások, pártegyesülés – a Hospodárske Noviny című pozsonyi gazdasági napilapnak nyilatkozó elemzők szerint ezek jellemzik majd a szlovák politikai életet az új évben. A politológusok megegyeznek abban, hogy a Robert Fico miniszterelnök vezette Smer, a Vladimír Meciarféle Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) és a Ján Slotaféle Szlovák Nemzeti Párt (SNS) által alkotott kormánykoalíció munkáját továbbra is belső összetűzések kísérik majd, bár megpróbálják leplezni a személyi kérdések miatti nézeteltéréseket. Elsősorban a HZDS elégedetlen a magas állami és regionális struktúrákban elfoglalt pozíciójával.
