Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-29
31 - Brüsszelből mostanában olyan jelzések érkeznek, hogy nem nézik jó szemmel a hevesedő román belpolitikai csatákat. Hogyan látszik ez az amerikai nagykövetségről? - Nos, ez egy olyan belső ügy, amiről nem hiszem, hogy nyilatko znom kellene. Annyit mondhatok, hogy Romániának nagyon oda kell most figyelnie, milyen típusú demokráciát akar magának. Az állampolgároknak meg kell érteniük, mi is folyik a politikai porondon, és nagyon figyelmesen kell szavazniuk. - Körülbelül egy évvel ezelőtt, beiktatása után nem sokkal ön Kolozsváron, a BabesBolyai Tudományegyetemen kijelentette: nagyon fontosnak tartja, hogy a magyar diákok anyanyelvű oktatásban részesüljenek. A tavalyi év végén kirobbant és azóta is tartó kolozsvári egyetemi táblab otrányt mennyire követi figyelemmel? - Ezzel kapcsolatban azt hiszem, a magyar kisebbség tagjainak állampolgári joguk megmondani, melyek azok a képzési formák, amelyeken anyanyelvű oktatást akarnak. Ha ezeket a jogokat nem ismerik el, akkor egyéb törvénye s, politikai eszközöket kell keresniük ezeknek a jogoknak az érvényesítésére. Ehhez azonban az is kell, hogy a közösség tagjainak túlnyomó része a kezdeményezés mögé álljon. Nem vagyok azonban biztos, hogy jelen esetben ez a feltétel adott, hisz éppen a na pokban láttam egy közvéleménykutatást, ami azt mutatja, a magyar etnikumú román állampolgárok alig 8 százalékát foglalkoztatja ez a kérdés. - Abban, hogy az egyetem kérdése ilyen erős politikai felhangokat kapott, alighanem szerepet játszik a kontextus. Az, hogy a magyarok által többségben lakott területek autonómiájának kérdése is jó ideje napirenden van. - Nos, először is szerintem nem magy arokról, hanem magyar etnikumú románokról kell beszélnünk. Most ön azt fogja mondani, ez csak terminológiai kérdés, de az én felfogásomban az, aki Románia állampolgára, az román, és törvénybe ütköző azt mondani: mi most kiszakadunk ebből az országból, és e gy önálló államot hozunk létre… - Nem elszakadásról, nem függetlenedésről van itt szó, hanem autonómiáról. Olyan, speciális státusú rógió kialakításáról, amelyre Európában és a világon több példa is van. - Igen. Vannak rá példák, de hatalmas különbségek vannak ezek között az esetek között is. Más Csecsenföld, más Koszovó, nem lehet összehasonlítani sem egymással, sem Romániával. - Ön szerint mit kellene még tennie Romániának a kisebbségi jogok területén? - A legsúlyosabb probléma a romák helyzete. Őket még ma is másodrangú állampolgároknak tekintik, Tudomásom szerint ők még a magyar etnikumúaknál is többen vannak. Kétmillióan, vagy még annál is többen. Miközben ez az ország gazdaságilag és politikailag egyre feljebb emelkedik, nem teheti meg, hogy a társ adalom egyes rétegei ne részesüljenek az előnyökben, amelyeket ez a felemelkedés magával hoz. - A társadalmi igazságossághoz erős középosztályra lenne szükség… - Valóban, és ez a középosztály csak most kezd megjelenni Romániában. Maguknak magyaroknak – magyar etnikumúaknak – mindig sikeres középosztályuk volt, amíg a kommunizmus el nem vett mindent. Az önök által lakott területek Románia legfejlettebb vidékei közé tartoznak, és minden bizonnyal ezentúl is azok maradnak. vis sza Szászrégen a követend ő példa Új Magyar Szó 2007. január 29. Az európai uniós csatlakozás Trianon óta a legnagyobb esély arra, hogy az erdélyi magyar közösség változtasson a helyzetén, és hogy megvalósuljon a magyarság új nemzeti együttléte – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök szombaton, Szászrégenben. A miniszterelnökhelyettes Borbély László miniszterrel, Márk Endrével, az RMDSZ Szászrégenkörzeti szervezetének elnökével, valamint Nagy András helyi polgármesterrel tartott lakossági fórumot az időszerű politikai kérdése kről, a közösség helyzetéről, valamint az uniós csatlakozás nyújtotta új perspektívákról.
