Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-24
16 tendenciát megfordítsa, és több szavazatot szerezzen, mint a három évvel ezelőtti tartományi választáson, amelyen a VMSZ egyedül indult. Pedig akkor a magyarok jelentékeny része részt sem vett a választáson. Most viszont az északbácskai, magy ar többségű községekben is nagyjából annyian járultak az urnák elé, mint amekkora a köztársasági átlag volt. Nyilvánvaló, hogy azok a vajdasági magyarok, akik korábban bojkottálták a választásokat, ezúttal a polgáriliberális pártokra adták le voksukat. Er ről tanúskodik a Čedomir Jovanović vezette négyes koalíció vajdasági és északbácskai sikere, valamint a Demokrata Párt fölényes győzelme Szabadkán, ahol eddig még mindig a VMSZ vitte el a babérokat. Ezeknek a pártoknak sikerült az, ami a Kasza vezette VMS Znek, de a többi vajdasági magyar pártnak sem: sikerült mobilizálniuk az absztinens magyar választók jelentős részét. Vagyis nem a VMSZ eddigi hűséges szavazóit szipkázták el, hanem új vajdasági magyar szavazókat teremtettek. De a VMDP – VMDKkoalíció, azaz a MÖK is bajosan hibáztatható a magyar szavazatok elszívásával, hiszen az a tizenegynéhány ezer polgár, aki ezt a listát támogatta, ha verték volna őket, akkor sem szavaztak volna a VMSZre, inkább otthon maradtak volna. Másfelől viszont ez a siralmasan k evés szavazat, ami egyetlen képviselői hely megszerzésére sem volt elegendő a MÖKnek, hasonló elhatározásra kellene, hogy serkentse e VM koalíció két pártjának elnökét is, mint amilyen elhatározásra nem serkentette a VMSZ elnökét. Szomorú és egyben siralm as, hogy a frusztráltság mire nem ragadtatja az embert. A sajtóra hárítani a felelősséget csak arról tanúskodik, hogy a király meztelen. Hogy meg ne fázzon, jobb lesz, ha fölveszi a kabátját, pontosabban: ha veszi a kabátját. vi ssza Pressburger Csaba Újra hídszerepben? − Miben látja az MÖK a választási kudarc okait Vajdaságma.info • 2007.01.23. A végső eredményt a köztársasági választási bizottság még nem közölte, de a Magyar Összefogás Koalíció természetesen elfogadja a vaj dasági magyar szavazók döntését, olvasható a koalíció közleményében. Meggyőződésünk, hogy a Koalíció programja teljes egészében megfelel a vajdasági magyar közösség alapérdekeinek. Ezek a választások megmutatták, hogy sok pénz és gazdaságilag erős hitelez ők nélkül nem lehet választási kampányt eredményesen megszervezni. A Magyar Összefogás Koalíciónak nem volt tehetős támogatója illetve hitelezője. Gyakorlatilag médiamegjelenése sem. A már ismert adatokból kitűnik, hogy még a 60 százalékos részvételnél is, a vajdasági magyaroknak hétnyolc helye lehetne a szerb parlamentben. Azt, hogy ebből most csak hármat, vagy négyet sikerült megszerezni, két okkal lehet magyarázni. Az egyik, hogy a VMSZ nem csatlakozott a Magyar Összefogás Koalícióhoz, s a parlamentben megszerezhető helyeket az esetleges kormányzati felelősségvállalás reményében eleve „átengedte” a magukat demokratikusnak nevező pártoknak, a Tadićféle Demokrata Pártnak és Jovanović Liberális Demokrata Pártjának. A másik ok az, hogy a vajdasági magyar s zavazók az összefogást mellőző VMSZ miatt minden magyar pártot büntettek, s felerészben átszavaztak a szerb pártokra. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a budapesti média Tadic demokratáit pontosabban a „magyarul jól beszélő” Vajdasági kormányelnök Pajtićot még v asárnap is „beszéltette”, akkor világossá válik mennyire taksálnak bennünket a magyar fővárosban. Még rágondolni is rossz, de miután Budapestről összefogást sürgető komoly intés az egyik oldal felé sem hangzott el, s így az el is maradt, van aki azt mondja , hogy ezzel voltaképpen az EU törekvése érvényesült. Eszerint a szerbiai választások során nem az a fontos, hány kisebbségi kerül be a parla¬mentbe, hanem az, hogy a Tadić és Jovanović az EUkedvencei minél több szavazatot kapjanak. A többi között a magy aroktól is. A végkövetkeztetés, függetlenül attól kiosztanake Belgrádban a VMSZre valami mellékszerepet, vagy sem, csak egy szomorú rosszat sejtető megállapítás lehet. Az, hogy miután nem sikerült összefognunk, a vajdasági magyar politikai elit, tetszik ez nekünk vagy sem, visszacsúszott a hídszerepbe. Az olyan híd szerepébe, amelyen mindenki csak tapos, karbantartani pedig senki sem akarja. Az egésznek a levét a félretájékoztatott vajdasági magyarság issza meg. Ki fogja ilyen körülmények között a szer b parlamentben szorgalmazni a menekültek betelepítésének megakadályozását, a részarányos parlamenti képviseletet, vagy éppen a magyar (perszonális) autonómiát is tartalmazó kisebbségi kódex meghozatalát? Ki? Senki! vissza
