Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-24
7 A keleteurópai populista mélységi hullámmal szemben a lap szerint tanácstalanok a nyugati megfigyelők. Az Európai Bizottság rendszeresen végez közvéleménykutatási felméréseket K eletEurópában, amelyek mindig nagyon magas európai támogatottságot mutattak, s ezzel magyarázható a Le Figaro szerint Brüsszel rövidlátása és az, hogy semmit nem érzékelt a csatlakozás után fokozódott szociális nehézségekből. Tavaly már a csehek 34, a len gyelek 38, a magyarok 40 és a szlovákok 58 százaléka mondta magát pesszimistának életkörülményeit illetően. A konzervatív lap rámutat: a globalizáció a termelékenység magas követelményei elé állította a keleteurópai országokat, amelyekben a gazdasági növekedés magas arányának ellenére több munkahely szűnik meg, mint új keletkezik. A munkanélküliség csökkenése a lap szerint elsősorban a NagyBritannia, Írország és Svédország felé megindult elvándorlásnak köszönhető, a populisták pedig ügyesen tudják ki használni azon vesztesek elégedetlenségét, akik inkább maradni szeretnének. vissza Elkészült az EP jelentéstervezete Koszovó jövőjéről Tabajdi Csaba szerint Brüsszel, 2007. január 23., kedd (MTI) - Elkészült az Európai P arlamentnek a Koszovó jövőjéről és az Európai Unió szerepvállalásáról szóló jelentése, melynek társjelentéstevője Tabajdi Csaba (MSZP) - közölte a szocialista képviselő az MTI brüsszeli irodájához eljuttatott nyilatkozatban. Az EP nyugatbalkáni frakci óközi munkacsoportjának ülésén kedden a koszovói rendezés volt napirenden. Az európai parlamenti képviselőkön kívül a tanácskozáson részt vettek a bizottság illetékesei és a Martti Ahtisaari vezette uniós tárgyalóküldöttség képviselője is. Ahtisaari februá r elején hozza nyilvánosságra a Koszovó státusára vonatkozó elképzeléseket. Korábbi döntés szerint az ENSZ szerepét átveszi az Európai Unió, a jövőben ezért megnő az uniós szervezetek felelőssége. - A rendezés magyar szempontból kényes és fontos ügy, h iszen kiegyensúlyozott megoldást kell találni - jelentette ki a magyar társjelentéstevő. - Elfogadhatatlan, hogy a koszovói albánokat csak jutalmazzuk, és a szerbeket csak büntessük, s ezért a szerbekben olyan érzés alakuljon ki, hogy ők Európa bűnbakjai. Tabajdi Csaba felszólalásában felvetette a regionális stabilitás kérdését. Csak úgy szabad stabilizálni Koszovót, hogy közben ne destabilizáljuk Szerbiát. A magyar képviselő másokkal közösen kifejtette, hogy nem tűnik szerencsésnek Ahtisaari bejelentés ének időpontja, hiszen még nem alakult meg a választásokat követően az új szerb kormány, s egy Európapárti demokratikus koalíció létrejöttét akár meg is akadályozhatja egy belső vita. Nem lesz olyan szerb politikus, aki aláírásával látná el a Koszovó jövő beli státusáról szóló ENSZ biztonsági tanácsi határozatot. Tabajdi Csaba elmondta, fontos azt is tisztázni, hogy mennyibe fog a rendezés kerülni az uniónak. Nem tudni, hány évig lesz szükség a térségben a nemzetközi jelenlétre. Koszovó függetlensége mi ndenképpen csak korlátozott szuverenitást jelenthet, hiszen ott lesz a NATO, a KFORerők és ott lesznek az európai uniós intézmények. Magyarországnak érdeke a minél aktívabb részvétel a KFORban és az uniós intézményekben. Az megengedhetetlen, hogy a régi tagállamok egymás között osztják szét az uniós pozíciókat Koszovóban. Magyarország jeles Balkánszakértőkkel rendelkezik, megfelelő szerepet kell, hogy kapjanak a rendezésben. Tabajdi Csaba felvetette azt is, hogy a 27 tagú unió közös álláspontján ak kialakítása szempontjából nagy gond, hogy az úgynevezett kontaktcsoport, az államoknak az a szűk köre, amely mandátumot kapott az ENSZ Biztonsági Tanácsától a válság rendezésére, nem osztja meg az információkat a többi tagállammal, holott a terheket és a személyi jelenlétet valamennyi uniós tagország kénytelen vállalni. Az Európai Bizottság tagjai elismerték a komoly információs vákuumot és lehet, hogy ez is akadályozni fogja közös uniós biztonságpolitika kialakítását Koszovó ügyében - derül ki a közlemé nyből. vissza Az ukrán kormány ismét finanszírozza a külügyminisztériumot Kijev, 2007. január 23., kedd (MTI/AP) - Az ukrán kormány kedden visszaállította a külügyminisztérium finanszírozását, amelyet az új év elején füg gesztettek fel, amikor Viktor Janukovics kormányfő igyekezett a tárca éléről eltávolítani a Nyugatbarát Borisz Taraszjukot. "Reggel óta ismét érkezik pénz a külügyminisztérium számlájára" - közölte Andrij Descsicja szóvivő. A pénzügyminisztérium u gyanakkor kedden közleményben tudatta, hogy a kormány megfosztotta Borisz Taraszjuk külügyminisztert a jogi és gazdasági okmányok aláírási jogától. Ezzel a joggal átmenetileg a külügyminiszter két helyettesét, Andrij Veszelovszkijt és Mikola Majmeszkult ru házták fel, akik azonban csak a kormánnyal egyetértésben gyakorolhatják ezt a jogot. Borisz Taraszjuk, akit az alkotmány értelmében az államfő nevezett ki erre a tisztségre, a múlt héten panaszolta el, hogy Janukovics nem volt hajlandó idén megnyitni a minisztériuma bankszámláit, így nem tudták kifizetni a
