Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-22
30 Miután Szerbia Koszovó miatti bombázását és Slobodan Milosevic 2000. októberi megdöntését követően nem született – az akkor még sokkos állapotban lévő szerbekkel is elfogadtatható – döntés, a nemzetközi közösség gyorsított; hogy ne gennyesedj en tovább a seb, 2006ot jelölte meg döntési évként. Ezt akarta az Egyesült Államok, az EU nagyhatalmai pedig egyetértettek vele, mivel egy korábbi döntés értelmében hamarosan az Uniónak kell átvennie a koszovói rendfenntartást, amelyet eddig ENSZerők v égeztek. A rendezés azonban nagyon bonyolulttá vált a több éves késedelem, a Koszovónak tett, függetlenségre vonatkozó ígéret miatt és azért, mert – a szerbek legalábbis így érzik – a délszláv háborúk bűnöseinek felelősségre vonására alakult hágai törvén yszék elfogult Szerbiával szemben. Ráadásul: hiába állítják Washingtonban, Londonban és Párizsban az ellenkezőjét, Koszovó mindenképpen precedenst fog jelenteni. Ha teljesen különválik Szerbiától, és egy meglévő állam megcsonkítása révén új ország jön létre Európában, az egyelőre beláthatatlan folyamatokat indíthat el. Rettegnek ettől a baszk és katalán nacionalizmussal küszködő spanyolok, a magyar kisebbséget még mindig gyanakvással kezelő szlovák és román politikusok, de Ciprus és a Ciprusra, valamint saját albán kisebbségükre gondoló görögök is. Egyre valószínűbbnek tűnik tehát, hogy miután Martti Ahtisaari ismerteti Koszovóra vonatkozó javaslatát a térség felügyeletével megbízott kontaktcsoporttal, majd Ban Ki Mun ENSZfőtitkárral, s végül a közvet lenül érintett Belgrádnak és Pristinának is tudomására hozza, újabb tárgyalások kezdődnek. Albán részről ezt ugyan nem akarják, és a végső döntésre hivatott ENSZ BT Belgrád tiltakozását figyelmen kívül hagyva is kimondhatná a verdiktjét, ám az egyik font os döntéshozó, Oroszország e héten ismét egyértelművé tette, hogy nem hagy jóvá semmilyen erőszakos, a szerbekre tárgyalások nélkül rákényszerített döntést. Moszkva pedig nyeregben van. Nélküle a BT nem hozhat döntést, és ha Belgrád mellé állva tárgy alásokat követel, abba a többi döntéshozónak is bele kell egyeznie. Oroszország számára (a Dnyesztermente, ÉszakOszétia, Abházia, illetve Csecsenföld miatt) Koszovó elszakadása és Szerbiában maradása is hivatkozási alap, jól használható precedens. A sz erb politikusok pedig időt nyernek. A keserű pirula lenyelését valószínűleg el lehet halasztani néhány hónappal. • 14 év után ismét lesznek albán indulók a szerbiai parlamenti választásokon Tizennégy évi bojkott után ismét indulnak albán pártok a vasárn api szerbiai parlamenti választásokon. Az Albánok a Presevói Völgyért elnevezésű koalícióban két albán párt - Riza Halimi Demokratikus Akciópártja és Skender Dostani Demokratikus Völgyi Unió nevű pártja - fogott össze. December elején még úgy volt, hogy a Koszovó és Macedónia határán, Presevo, Bujanovac és Medvedja környékén élő 60 ezer albán szavazatainak elnyeréséért négy albán párt együtt lép szorítóba. Kettő közülük azonban meggondolta magát, úgy döntött, hogy mégsem tér vissza a szerb politikai életbe , amelyből 1993ban kivonult. A vasárnapi szavazás így módot ad arra, hogy kiderüljön: azoknak a politikai erőknek vane nagyobb támogatottságuk az albánok lakta térségben, amelyek elismerik Szerbia szuverenitását, s a szerbekkel való együttélésre, Belgrá ddal párbeszédre törekszenek, vagy változatlanul az elzárkózás szándéka az uralkodó, s a választáson induló kétpárti koalíció csak csekély számú, esetleg a parlamentbe jutáshoz sem elegendő szavazatot kap. (mti) vissza
