Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-02
5 sokkal jobb. (A munkatermelékenység az EU 25ökhöz viszonyítva: Romániában 40,9 százalék, Bulgáriában 35,2 százalék, míg Magyarországon 73,1 százalék). "Ezért ez a két, dinamikusan fejlődő új tagállam kiváló befektetési terep és bővül ő piac a magyar vállalatok számára" - hangsúlyozta a miniszter. "Munkaerőre is szükségünk van: főleg azokon a területeken, ahol a fejlesztések egyik fontos gátja a szakképzett munkások hiánya" - tette hozzá, utalva arra, hogy a két balkáni országból a z EU és Magyarország is számíthat új munkavállalókra. "Népvándorlásra azonban nem számítok, és bízok benne, hogy a munkaerőáramlás elől, miként a magyarok esetében is történt, mielőbb el lehet hárítani minden akadályt, amely az EU szellemiségével amúgy is csak nehezen összeegyeztethető" - hangsúlyozta Kóka. "Ha nem akarunk két sebességes Európát, ragaszkodnunk kell az Uniót életre hívó négy szabadságjog - a munkaerő, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad áramlása - maradéktalan teljesüléséhez. Tel jes jogú tagként ezeket csak akkor követelhetjük hitelesen, ha magunkra nézve is gyakoroljuk. Az európai gazdaság fejlődése liberális gazdaságpolitikát kíván" - jelentette ki a gazdasági miniszter. Utalt arra is, hogy a két ország csatlakozásával azok tőkevonzó képessége is megnövekszik. Szerinte erre érdemes odafigyelni. "Magyarország adottságai (iparszerkezete, infrastruktúrája, üzleti környezete, munkaerejének szakképesítése) ma még kedvezőbbek, de a versenyben könnyen lemaradhatunk" - mondta. Ugyana kkor meggyőződése: végül is az új tagállamok által támasztott verseny pozitív hatása az lesz, hogy Magyarországon még nagyobb gondot fordítanak az ország versenyképességének fejlesztésére. "A makrogazdasági kiigazításnak és a reformoknak nincs alternatíváj uk, és még ebben a kormányzati ciklusban megkerülhetetlen az adó- és tbjárulékok rendszerének reformja" - hangsúlyozta a miniszter. Hasonlóan vélekedett korábban az EU bővítéséről Inotai András a Világgazdasági Kutató Intézet főigazgatója, aki azt mon dta: Bulgária uniós csatlakozásával látványosan fog bővülni Bulgária exportja és importja az új tagállamokkal, és ebből a magyar vállalkozások is kivehetik a részüket. A kutató szerint a magyar bolgár gazdasági kapcsolatok tovább bővülhetnek, a jelenle g meglévő jelentős külkereskedelmi többlet várhatóan fennmarad, de a Bulgáriából származó magyar import jelentős növekedése is valószínű. Magyarország Bulgáriába irányuló exportja tavaly elérte a 171,4 millió eurót, ami mintegy háromszorosa a 2001. évinek, míg az import 73,8 millió eurót tett ki a bolgár statisztikák szerint. Egy évvel korábban a magyar export 141 millió, a Bulgáriából származó import 69,3 millió euró volt. Magyarország az egyik legjelentősebb tőkeexportőr Bulgáriában, mintegy 500 milli ó eurós befektetéssel. Több nagyvállalat is részt vett a bulgáriai privatizációkban: az OTP, a Magyar Telekom, a Videoton és az MKB. Magyarország Romániába irányuló exportja tavaly 464 milliárd forintot, a behozatal 221,2 milliárd forintot tett ki, így a külkereskedelmi egyenleg 243,3 milliárd forint volt, szemben az egy évvel korábbi 171 milliárd forinttal. Az egyenleg növekedésében a kivitel mintegy 30 százalékos bővülése mellett a behozatal 20 százalékos növekedése állt. Az ITDH adatai szerint az ide i évi kétoldalú forgalom várhatóan meghaladja a 3 milliárd eurót. A magyar eredetű, vegyesvállalati formában megvalósított tőkebefektetések összértéke Romániában az idén július végéig elérte a 433 millió eurót, amellyel Magyarország a 13. helyen találh ató a külföldi befektetők rangsorában, s ezzel mintegy 3 százalékkal részesedik a külföldről származó befektetések teljes értékéből. A bejegyzett vegyes vállalatok száma meghaladja a 6.000et. Az újra befektetett nyereséggel, illetve a végrehajtott tőkeeme lésekkel számolva a befektetések valós értéke legalább 1 millió dollárra becsülhető. vissza Sólyom László köztársasági elnök újévi beszéde - DOKUMENTUM Budapest, 2007. január 01., hétfő (MTI) - Sólyom László köztársasági elnök újévi köszöntőjét hétfő délelőtt felvételről sugározta a Magyar Televízió. Az államfő beszédét az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük. Boldog újévet kívánok mindenkinek! Tisztelt Honfitársaim! Nehéz évet hagytunk magunk mögött, és nehé z év áll előttünk. Mégis azt kívánom, legyen mindnyájunknak boldog az új esztendő. A tavalyi év sok mindent felszínre hozott. A tapasztalatok keserűek voltak, de lehetőséget kínálnak helyzetünk tisztázására. A választások után mindenki megtudta, hogy a z állam nem képes jóléti szolgáltatásait fenntartani. A szigorítás elkerülhetetlen. Ám azt a tanulságot is le kell vonni, hogy a politika sem maradhat változatlan. A történtek figyelmeztettek arra, hogy a politikának is vannak erkölcsi korlátai. E lső pillantásra úgy tűnhet, minden maradt a régiben. A társadalmat uraló pártpolitikai megosztottság az ország egyik legsúlyosabb gondjává vált. Ebben a közegben nehéz a történteket tárgyszerűen értelmezni. Szinte lehetetlen a mindenkit érintő politikai ké rdéseket tisztázni. Nem folyhat valódi vita még szakmai ügyekben sem. Lehete ilyen körülmények között változást várni, és remélni, hogy mégiscsak lehet más a politika? Hogy nem csak a
