Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-22
17 határos, többségében albánok lakta délszerbiai Presevovölgyben ezúttal nem bojkottálták a választást, és két albán párt is versenybe szállt. A kampánycsend miatt az elektronikus média tegnap csak arról számolt be, hogy a pártvezetők már dél előtt eleget tettek állampolgári kötelességüknek. A választások szabályosságára három és fél ezer hazai és százhatvan külföldi megfigyelő ügyelt. A választási bizottság nem tud jelentősebb incidensről. Szombaton este azonban Belgrádban robbanószerkezetet találtak Cedomir Jovanovicnak, a Liberális Demokrata Párt (LDP) vezetőjének a szolgálati gépkocsija alatt. A rendőrség azonnal lezárta a környéket, később pedig azt állította, hogy csupán kiégett tűzijátékpatront találtak. Jovanovicot, aki hajlandó elismer ni Koszovó függetlenségét, az utóbbi időben többször is megfenyegették. A szavazóhelyek este nyolcig voltak nyitva, a választások hivatalos eredményét valószínűleg ma teszik közzé. Merre tovább, Szerbia? A tegnapi parlamenti választásokat még tavaly ő sszel írta ki Boris Tadic államfő, miután elfogadták Szerbia új alkotmányát, jelképesen is lezárva ezzel a Milosevickorszakot. A tegnapi választások igazi tétje az, hogy sikerüle a szerbiai társadalomnak végképp maga mögött hagynia a háború, erőszak, v érontás kísérte időszakot, és hogy az Európai Uniót elutasító vagy az ország integrálódását támogató erők alakítanake kormányt. A szerb belpolitikát a Koszovó jövőjéről folyó vita is erősen megosztotta. A Szerbia bölcsőjének tartott, albán többségű, ma má r lényegében független tartomány sorsa a kampányban is kiemelt helyet kapott. Szerbia uniós integrációja 2003 márciusában torpant meg, amikor szerb radikálisok megnyilkolták a hágai Nemzetközi Törvényszékkel együttműködő Zoran Djindjic miniszterelnököt. A kormányfői székben őt követő Vojislav Kostunica már korántsem az unió és Hága feltétlen híve. Vonakodott elfogni és kiadni a Nemzetközi Törvényszéknek a szerb háborús bűnösöket, köztük Ratko Mladic tábornokot. Válaszul az EU felfüggesztette a szerb csatl akozási tárgyalásokat, és ezzel megkérdőjeleződött Belgrád geopolitikai irányultsága. A fiatalok dönthetnek? A választási kampányban a délszláv háború utáni Szerbia szinte valamennyi régi és új szereplője részt vett. Az egykori teljhatalmú vezér, Milos evic Szerb Szocialista Pártja most nem szerepel az élbolyban, azonban esélyes a parlamentbe jutása, akárcsak az egykori Otpor diákmozgalomból kinövő Liberális Demokrata Párt, valamint a G17 Plusz elnevezésű reformista szerveződés. Harmadiknegyedik helyre várják elemzők a jelenlegi miniszterelnök, Vojislav Kostunica Szerb Demokrata Pártját (DSS), a második helyen futhat be a Boris Tadic államfő vezette Demokrata Párt (DS), a néhai Zoran Djindjic pártja. Első helyre várják a csetnikvajda Vojislav Seselj (jel enleg hágai fogoly) Szerb Radikális Pártját (SRS). A választások utáni koalíciós esélyeket latolgatva valamennyi szakértő egyetért abban, hogy szalonképességüket féltve, a demokratikus erők nem lépnek koalícióra a Szerb Radikális Párttal. Seseljék nyíltan Európaellenesek, NagySzerbia megteremtéséről és határmódosításról álmodnak. Abban azonban senki sem lehet biztos, hogy a DSS (Kostunica kormányfő pártja) nem működike mégis együtt valamilyen formában Seselj radikálisaival. Ez a lehetőség azóta nyitott, amióta kiderült: Kostunicáék gyengébben szerepelnek majd, mint a DS (a jelenlegi államfő, Tadic pártja), s így Kostunica talán nem kap újabb kormányalakítási megbízást, noha már jelezte: még négy esztendőre lenne szüksége a megkezdett reformok és általakí tások befejezésére. A leginkább reformerként ismert, Koszovó kérdésében is mérsékelt Demokrata Párt nem működik majd együtt Seseljékkel, sem a néhai Milosevic szocialistáival. Így nekik természetes szövetségesként adódik Kostunica Szerb Demokrata Pártja és a kisebbségiek. A bizonytalanok tábora egyes elemzők szerint milliósra tehető, a teljes választókorú népesség húsz százaléka. Kérdéses – és szakértők szerint döntő is lehet – a negyedmilliónyi első választó szavazási hajlandósága és politikai véleménye. Az unió figyel Koszovóra
