Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-19
5 A magyar EPképviselőket először december 10ére hívta meg tanácskozásra a miniszterelnök, azzal a céllal, hogy a "lehető legszélesebb körben egyeztessenek egymással pártérdekek felett álló kérdésekről". A kormányfő m eggyőződése szerint adott, hogy a nemzeti sorskérdésekben együttműködésre van szükség az egymással versengő politikai erők között is. A meghívást a Fidesz képviselői nyilatkozatban azzal utasították el, hogy Gyurcsány Ferencet nem tartják alkalmasnak a nemzet képviseletére Európában. Más képviselőknek az időpont nem volt akkor alkalmas. A megismételt meghívást a Fidesz újból elutasította. Szájer József a kezdeményezést őszintétlen PRfogásnak nevezte. A Fidesz nélküli találkozó napirendjén az e redeti meghívásnak megfelelően nyolc kiemelt jelentőségű európai uniós ügy szerepel, amely az idén lesz napirenden az Európai Parlamentben. A nyolc téma: Magyarország csatlakozása a schengeni övezethez, az EU készülő energetikapolitikai akcióterve, a k özös költségvetés 20082009ben esedékes felülvizsgálata, a NyugatBalkán európai integrációja, az unió keleti szomszédságpolitikája, a római szerződés 50. évfordulójára készülő nyilatkozattal kapcsolatos uniós értékek és célok áttekintése, az alkotmányos szerződéssel összefüggő egyeztetési folyamatban való fellépés, valamint az együttműködés a belső piaci szabályok kialakításában. A kormány olyan új, állandó fórumot kíván létrehozni, amely a jövőben a magyar Európapolitika képviseletének, illetve Mag yarország fejlesztésének pártok és ciklusok feletti együttműködése lehet. vissza EPképviselők levélben tiltakoznak a BabesBolyai egyetemen történtek ellen Brüsszel, 2007. január 18., csütörtök (MTI) - Levélben fordult Leonard Orban többnyelvűségért felelős európai biztoshoz csütörtökön négy liberális európai parlamenti képviselő, SzentIványi István (SZDSZ), a lengyel Bronisław Geremek, a finn Henrik Lax és az osztrák Karin Resetarits a kolozsvári BabesBolyai Egyetemen kialakult helyzettel kapcsolatban - közölte az MTI brüsszeli irodájával a magyar aláíró. A levélben emlékeztetnek arra, hogy 2006. november 22én az egyetem két magyar oktatója megkísérelt magyar nyelvű feliratokat elhelyezni az egyetem épületeiben. A z egyetem biztonsági szolgálata ezt megakadályozta, és a feliratokat eltávolította. A két oktatót az egyetem szenátusának november 27i határozata alapján kizárták az oktatói testületből, ellenük rongálás miatt büntetőeljárás zajlik. Az egyetem rektora még 2005ben engedélyezte többnyelvű feliratok elhelyezését az oktatási intézményben, ennek határidejét 2006. január 1jében határozta meg. A feliratok elhelyezése nem történt meg, sőt a rektor 2006. november 9én már úgy nyilatkozott, hogy a román törvén yek ezt nem is teszik lehetővé. A levelet jegyző EPképviselők szerint az egyetem eljárása ellentétes az európai értékekkel, illetve Románia és a BabesBolyai Egyetem vállalt célkitűzéseivel. Arra kérik a többnyelvűségért felelős EUbiztost, hogy szemé lyes befolyását felhasználva segítsen minden szereplő által elfogadható megoldást találni az egyetem multikulturális jellegének érvényesítésére, illetve a kizárt oktatók visszavételére. "Bízom benne, hogy levelünk hozzájárul a helyzet rendezéséhez és a felek közötti érdemi kommunikáció felújításához" - kommentálta a kezdeményezést SzentIványi István. vissza Kampánycsend Szerbiában - újkori történetük hetedik többpárti választásukra készülnek MTV • 2007. január 19. 07:33 A kisebbségi pártoknak nincs öt százalékos küszöb, így ők biztosan bejutnak a parlamentbe Minden korábbinál bőségesebb kínálatból választhatnak a szavazók vasárnap, a szerbiai parlamenti választásokon: huszonhét párt összesen húsz jelöltlistát állított , amelyek közül négy a nemzeti kisebbségeké. A Vajdasági Magyar Szövetség, a Magyar Összefogás Koalíció (ezt a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége alkotja), két albán párt koalíciója és egy szerbiai bosnyák párt szinte egész biztosan szerez majd képviselői helyet. A kisebbségi pártok számára ugyanis a 2003 végén megtartott utolsó választások óta módosított törvény nem ír elő 5 százalékos küszöböt a parlamentbe kerüléshez. Annyi szavazatot kell csak szerezniük egy képviselő törvényhozásba juttatásához, amennyi átlagosan a 250 tagú parlament egy megválasztott képviselőjére jut. Ez pedig 50 százalékos választási részvétel esetén (3 326 000 szavazó) 13 300 szavazatot jelent, míg egy szerb pártnak minimum a szavazatok 5 százalékára (ebben az esetben 166 ezer szavazatra) van szüksége ahhoz, hogy parlamentbe jusson.
