Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-18
22 Új vezetője lesz a Szlovák Televízió magyar adásának Felvidék.ma • 20070117 16:23 Szlovákiai lapértesülések szerint a Szlovák Televízió újabb vezetője távozik: Both Enikő gyártási igaz gató már csak január 31ig tölti be funkcióját. Ő egy jobb, előnyösebb ajánlat miatt válik meg a közszolgálati televíziótól, ellentétben a többi újságíróval, akikkel az új vezetés már nem kíván együttműködni. Távozásával megüresedik a magyar szerkesztős ég főszerkesztői posztja is. Hogy ki lép a helyébe, s ki lesz a felelős a magyar műsorokért februártól, az hamarosan kiderülhet. Both Enikő gyártási igazgatón kivül távozik az intézményből Branislav Záhradník, a kommunikációs központ vezetője. Roland Kyšk a, a Híradó korábbi főszerkesztője, valamint Eugén Korda, a Riporterek című tényfeltáró műsor vezetője is búcsúzik. vissza sk- Bezzeg Románia… Népszabads ág • Aczél Endre • 2007. január 18. Azt hittem, rosszul hallok, pedig jól hallottam. Traian Basescu román államfő a kétharmadrészt románok lakta Moldova fővárosában arra panaszkodott, hogy félmillió (!) moldáv állampolgársági kérelem fekszik a román ható ságok előtt. Én eddig – főként a kettős állampolgárság magyarországi híveinek propagandájából, egyszersmind a Gyurcsánykormány 2005. decemberi népszavazási „árulásának” jobboldali kritikájából – úgy tudtam, „bezzeg Románia!”. Annak a kormánya bezzeg nem volt rest megadni az állampolgárságot a független Moldovába szorult véreknek, közel hárommillió embernek, ellentétben a magyarral. Valakik engem félrevezettek. Ha a moldovai (korábban besszarábiai, a két világháború között NagyRománia határai között élő) románok megkapták volna az állampolgárságot, akkor most nem lenne félmillió kérelmező. Tehát? Tehát a dolgok első körében igaz az, hogy Romániában elvileg jogosult az állampolgárságra („visszahonosításra”) minden olyan, román ajkú személy, akinek a szülei vagy a nagyszülei 1940ig román állampolgárok voltak, ám ezt a státusukat önhibájukon kívül (értsd: Besszarábia szovjet megszállása folytán) elveszítették. A dolgok második körében viszont az igaz, hogy a moldovai románok számára addig nem volt nagyon érde kes a kettős állampolgárság, amíg az anyaország közel nem került az Európai Unióhoz. Akkortól viszont szerfelett érdekes lett, érthetően. Ám minél inkább szaporodtak fel a kérelmek, annál lassabb lett az akár ravasznak is mondható román ügyintézés. Adatok vannak arról, hogy 2004ben – egy évvel a csatlakozási szerződés aláírása után – a bukaresti hatóságok már csak évi 400 kérelmet bíráltak el előnyösen, szemben a korábbi 45 ezerrel. De forma szerint ezt nem rosszindulatból tették. Hanem azért – és ezt a rom án magatartás magyarországi propagátorainak tudniuk kellett – , mert a visszahonosítási törvényt 2003ban olyképpen módosította a bukaresti parlament, hogy az állampolgárság (kettős állampolgárság) megadását négyévnyi romániai egy helyben lakáshoz kötötte. Í gy csaknem lehetetlenné vált az állampolgárság megszerzése. Na már most, ha igaz az, hogy a bukaresti hatóságok kapacitásából évi 400 kérelem elbírálására telik, akkor az 500 ezer kérelem teljesítéséhez pillanatnyilag közel ezer év kellene. De még ha c sak ez volna a baj! Az igazi baj az, hogy Basescu elnök nem a drámai, 500 ezres szám közlése végett utazott Chisinauba, hanem azért, hogy két, időleges konzulátus felállítását eszközölje ki. E képviseletekre azért van szükség, mert Románia január 1jétől az EU tagországa lett, s ebben a minőségében vízumkényszert volt kénytelen kivetni a moldovaiakra. Ergo: hiába vagy ma tősgyökeres román Moldovában, csak vízummal, többnapos sorban állás után utazhatsz be az anyaországba. Ilyesmi román – magyar viszonylatban n em létezett. Román állampolgároknak se a magyar EUtagság előtt, se utána nem kellett vízum ahhoz, hogy hozzánk beutazhassanak. Bezzeg Magyarország, nem?! Summa summarum: a moldovai románok nemhogy állampolgárságot nem kaptak,
