Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-18
20 Manuel Barroso EUelnökkel. Internetes naplójában érdekes párhuzamot vont a két út, a két közösség köz ött. Az alábbiakban a miniszterelnök blogjában leírtakból közlünk egy nagyobb részletet: "Egymás mellé került az ukrán és a szlovén látogatás. Bizonyos értelemben kijózanító körkép tárult a szemünk elé erről a régióról, amelyet iszonyatos különbségek jel lemeznek. Ezek a különbségek szinte mindenben ott vannak, így aztán a magyar közösségek helyzetében is szemmel láthatóak. Összehasonlíthatatlanul nehezebb ma Kárpátalján magyarnak lenni, mint Szlovéniában. És emiatt, meglátásom szerint helyesen, egyre hatá rozottabban abba az irányba megyünk, hogy differenciáltabb viszonyt alakítsunk ki a határon túli magyar közösségekkel. Ha úgy tetszik, éljünk a pozitív diszkrimináció eszközeivel, éppen azon közösségek érdekében, amelyeknek nehezebb a helyzetük. Jelentős a különbség a felvidéki, az erdélyi vagy a partiumi magyarok, illetve a szlovéniai és a burgenlandi magyarok között, akik sokkal régebben vannak az Európai Unióban. Horvátország csatlakozása is belátható távolságban van, de az ottaninál lényegesen összetett ebb és bonyolultabb a vajdasági és a kárpátaljai helyzet. Azt gondolom, akkor járunk el helyesen, ha komolyan vesszük azt a három elvet, amelyet a kormányváltás után a határon túli magyar közösségek képviselőivel folytatott beszélgetésen fogalmaztunk meg . Azt tudniillik, hogy kölcsönösen a be nem avatkozás politikáját folytatjuk. A magyar kormány arra bátorítja a határon túli közösségeket, hogy teremtsék meg az egységes képviselet lehetőségét, és semmiképpen se exportálják a hazai belpolitikai vitákat és megosztottságot. A határon túli magyar közösségek a közvetlen politikaihatalmibelpolitikai vitákban mértékletességet tanúsítanak. És ennek fordítva is igaznak kell lennie. A második alapelv a differenciálás, amely szerint egyre inkább azok felé a közössé gek felé fordulunk, amelyek az európai uniós keretek közötti együttműködésből tartósan kívül maradhatnak, amelyek – ettől nem függetlenül – sokkal nehezebb élethelyzetben vannak. Rájuk a szegénység sokfajta terhe nyomasztóbb súllyal nehezedik. A harmadik a lapelv bizonyos kiemelt intézmények támogatásával, jelesül a kulturális, nemzeti azonosságtudat megőrzésére, megerősítésére szolgáló intézményekkel kapcsolatos. Ezeket kiemeljük a mindennapi folyamatos pályáztatás világából, és hosszabb távú szerződésekben rögzítjük a támogatás és együttműködés feltételeit. Mindezekkel párhuzamosan egyre inkább a fejlesztéspolitikára koncentrálunk, amelynek keretében közösen gondolkodunk a határokon átívelő programokról. A következő hét évben erre összesen 180 milliárd fori nt áll rendelkezésre. Ennek kétharmada Magyarországhoz, egyharmada pedig a szomszédos országokhoz kötődő uniós forrás. Ezekben a fejlesztésekben sokkal koncepciózusabban kell részt vennünk. A rendelkezésre álló források lényegesen meghaladják az elmúlt éve k lehetőségeit, ezért nem szabad engedni, hogy szétfolyjék a kezünk között ez a lehetőség." vissza Szigorúbb monitorizálásra számíthat Románia Szabadság • 2007.01.18. (3. oldal) HansGert Pötteringgel az Európai Parlament élén a románok biztosak lehetnek abban: ezentúl sokkal szigorúbban monitorizálják majd azt, ahogyan az EUval szemben vállalt kötelezettségeiket tisztelben tartják, mint bármikor a felzárkózási időszak alatt. Ne feledjük , korábban, az európai kereszténydemokraták vezetői minőségében, Pöttering Románia és Bulgária „méltányos" csatlakozása mellett érvelt. Az Európai Parlament új elnöke „méltányosságon" tulajdonképpen „profitábilisat" értett, vagyis azt, hogy a két ország fe lvétele mennyiben szolgálja az Európai Unió érdekét, mennyivel járul hozzá a közösség gyarapodásához. Más szavakkal: az európai politikus számára a döntő érv Románia csatlakozását illetően a tagság árának és előnyeinek aránya volt, hogy merre billeg a mérl eg nyelve. Az ország jelentős geostratégiai helyzete fontos szempont volt az Unióval történő csatlakozási tárgyalások alkalmával. Ez azonban kevésbé jelentett meggyőző érvet Pöttering számára, hiszen geopolitika ide, geopolitika oda, az ő számításai szer int az Unió költségvetését megterhelte Románia és Bulgária felvétele, véleménye szerint a büdzsé mínuszban „jött ki", a két ország felvétele tehát nem volt jó üzlet az EU számára. Ismerve mindezt, Bukarest nagyon szigorú monitorizálásra, pontos elszámoltat ásra számíthat arról, hogy mennyire tartja tiszteletben a csatlakozáskor vállalt kötelezettségeket. Ha mindeddig a monitorizálás az Európai Bizottság hatáskörébe tartozott, most ehhez társul az Európai Parlament „odafigyelése" is. Mindez nem azért, mert Ro mánia és Bulgária
