Reggeli Sajtófigyelő, 2007. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-01-18
16 programokat, de elsősorban a Feketetenger övezetének kihasználására és a közös gazdaságipolitikai lobbi erősítésére ő is törekszik: szövetségeseként kezeli Törökországot. Munka hadának a lépése dobog Az újabb bővíté s miatti európai sopánkodás egyik központi toposza, meleg váltásban a "lengyel vízvezetékszerelővel", a román munkavállaló lett. Valóban, a külföldön élő és tartózkodó románok száma meghaladja az egymilliót. Az is tény, hogy bár gyorsan nőnek a romániai b érek - elemzői becslések szerint 2007ben 6,5, 2008ban pedig 7,9 százalékkal , ez nem elég ahhoz, hogy hirtelen leálljon a munkaerő kiáramlása. A romániai és az uniós keresetek közti óriási különbség még mindig arra ösztönöz sok románt, hogy az "eredeti tőkefelhalmozás" céljából NyugatEurópában dolgozzék. Lehetőleg feketén, mert úgy nagyobb a bevétel. Már nem Spanyolország meg Olaszország az elsődleges célállomás, hanem Portugália, ahol szigorúak a bevándorlási törvények és alacsonyak a bérek, de könnyű feketén munkát találni. Az európai munkaerőpolitika rendszerint egységesen beszél a román munkavállalókról, pedig jól megkülönböztethető a "mozgékony", tőkefelhalmozó munkavállalói réteg és azoknak a csoportja, akik nem kívánnak visszatérni az országba. A román munkaerő jelentős része bejárja az európai piacot és végül visszaérkezik Romániába, hogy immár kis- és középbefektetőként működjön tovább. A külföldi munkavállalási kedv azonban a romániai kereseti lehetőségek bővülésével csökkenni fog. A tendenci a lassan megfordul: a románok 70 százaléka tart a "külföldi" munkavállalóktól, elsősorban a Moldovából, Szerbiából, Törökországból, Ukrajnából érkezőktől, de a románmagyar határ mentén is vannak jelek, hogy előbbutóbb Románia vonzóereje lesz a nagyobb. A z iparilag, gazdaságilag fejlett Temesvár, Arad, Nagyvárad csábereje már jól érezhető KeletMagyarországon; a sort a magyarrománukrán hármas határon fekvő, pezsgő Szatmárnémeti zárja. Ez a kis, határ menti régió váratlanul előkelő helyet foglal el a romá n megyék gazdasági ranglistáján - SzabolcsSzatmárBereg számára például már most Szatmárnémeti lehet a központ. A helyi gazdasági szakértők a következő évek legnagyobb veszélyének a munkaerőhiányt, elsősorban a képzett munkaerő hiányát látják. A helyzet annyira komoly, hogy körvonalazódni látszik a román "betelepítési program": elsősorban Macedóniából, Moldovából és Bulgáriából várnak munkásokat. A munkanélküliség aránya például sokkal kisebb Romániában (5,1 százalék), mint Szlovákiában (14 százalék) vag y Lengyelországban (15 százalék). Románia ugyanakkor vonzó lett a külföldi munkavállalóknak is. A munkaerőpiacról elsősorban a jól képzett középvezetők hiányoznak, ezért őket a romániai átlagkeresetnél jóval magasabb fizetések várják. 2007re eddig tízez er munkavállalási engedélyt kérvényeztek, a legtöbbet Törökországból (1400at), a második Kína, aztán a franciák, németek, olaszok és görögök következnek. Nemzetközivé lesz A külföldön élő milliónyi román állampolgár nem csak tőkét hoz (vissza) az orsz ágba: üzleti és politikai kapcsolataik révén Románia uniós üzleti és gazdasági kapcsolatai is erősödnek. A Spanyolországban, Olaszországban élő románok voksai jelentős lobbierőt képviselnek, s már alakulnak azok a nemzetközi pártszövetségek, együttműködési formák, amelyek erre a szavazóbázisra építenek. Az olaszországi és spanyolországi helyhatósági választásokon román jelöltek indulnak, kialakult az "eperszedőszavazóbázis" és politikai marketingje. És az európai kapcsolatok fordított irányban is behálózzá k a teljes román gazdaságot. A román ingatlanpiacot Phillippe Questiaux francia üzletember - a Lafarge Ciment elnöke - uralja, aki spanyol és francia közvetítéssel került Romániába. A román fémipar meghatározó személyisége a Mitta Steel Galati cég vezetője , Hans Ludwig Rosenstock: az acélgyártás 70 százalékához van köze. Wolfgang Ruttenstorfer az OMV első embere: a kezében van a Petrom legnagyobb részvénycsomagja - KeletKözépEurópa legnagyobb olajvállalata függ tőle. A gazdaság tehát Romániában is nemze tközivé lett - de nyilvánvaló, hogy az ország délre és az unión kívülre kacsint. A legintenzívebb gazdasági kapcsolatokat Bulgáriával ápolja Románia, vélhetőleg a vásárlóerő és a vásárlói szokások hasonlósága okán. Moldovában és Ukrajnában most cserélődött le a személygépkocsiállomány, szükség van a jobb minőségű üzemanyagra, a Rompetrol rá is startolt a piacra. Jelenleg 135 millió euróra becsülik azt a tőkét, ami Romániából a környező országokba (Ukrajnába, Moldovába, Szerbiába és Bulgáriába) érkezik. A c satlakozás után a román gazdaság legnagyobb kérdése az lesz: vajon megszerzie a vezető szerepet Bukarest a
